admin

Gragger Róbert (Aranyosmarót, 1887. november 7. – Berlin, 1926. november 10.) magyar irodalomtörténész. A magyar irodalomtörténet, a magyar könyvészet és a magyar kultúrdiplomácia jeles képviselője. Filológiai felfedezése az Ómagyar Mária-siralom. Budapesten, Párizsban (Sorbonne-on) és Berlinben járt egyetemre. Budapesti tanulmányai idején az Eötvös kollégiumban nyert elhelyezést, az itt szerzett jó tapasztalatai voltak segítségére 1924-ben, a berlini Collegium Hungaricummegszervezésekor. 1909-ben szerzett diplomát, ezután a budapesti főreáliskolában, majd a tanárképző intézetben tanított. 1916-ban a Berlini Magyar Intézet első igazgatójává

Tovább

Csánki Dezső (Füzesgyarmat, 1857. május 18. – Budapest, 1933. április 29.[2]) történész, levéltáros, történeti topográfus, művelődéspolitikus, vallás- és közoktatásügyi címzetes államtitkár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1891), majd rendes tagja (1900); Csánky Dénes festő apja. Apja, Csánki Benő füzesgyarmati református lelkész volt, anyja Bergmann Emília. Az alsó gimnáziumi osztályokat a Debreceni Református Kollégiumban végezte, a hatodik évfolyamtól kezdve Késmárkon tanult. 1875-ben a Budapesti Tudományegyetem bölcseleti karára, a történelmi és földrajzi szakokra iratkozott be. 1879-ben a tanári vizsgát, a bölcsészettudományi

Tovább

Bay Zoltán Lajos (nevének ejtése: Bai) (Gyulavári, 1900. július 24.[1] – Washington, 1992. október 4.) magyar fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A 20. század világviszonylatban is meghatározó természettudósai és feltalálói közé tartozik. Úttörő munkásságának nagy eredménye, hogy megalapozta azt, hogy a radarcsillagászat mint új tudományág létrejöhetett. Nevéhez fűződik a magyar Hold-radar-kísérlet, a fotoelektron-sokszorozó és a fénysebességre alapozott méterdefiníció. Református lelkészcsaládba született. Gimnáziumi tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban végezte. A Pázmány Péter Tudományegyetemen matematika-fizika szakon tanult tovább. Tanulmányai befejezése

Tovább

Hajós Alfréd (eredetileg Guttmann Arnold; Budapest, 1878. február 1. – Budapest, 1955. november 12.) magyar építészmérnök, gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az első magyar olimpiai bajnok. A sportsajtó által adományozott beceneve a „Magyar delfin”. Budapesti szegény zsidó családból származott, édesapja Guttmann Jakab, édesanyja Löwy Rozália. 1899 októberében egyéves, önkéntes, tiszthelyettes képző szolgálatra vonult be a 6-os

Tovább

Dohnányi Ernő (Pozsony, 1877. július 27. – New York, 1960. február 9.) zeneszerző, karmester, zongoraművész, pedagógus. Családi háttér A Dohnányi nevet először 1697-ben említi egy hivatalos irat, amelyben I. Lipót nemesi címet adományozott Dohnányi Györgynek. A család felvidéki eredetű. Édesapja Dohnányi Frigyes, a Pozsonyi Királyi Katolikus Főgimnázium tanára volt, de erősen érdeklődött a művészetek iránt. Tehetséges csellista volt, rendszeresen és

Tovább

Domanovszky Sándor (Nagyszeben, 1877. máj. 27. – Bp., 1955. ápr. 30.): történetíró, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1915, r. 1926, ig. 1933, t. 1940–49). ~ Endre fia. Tanulmányait a bp.-i egy.-en végezte 1899-ben. Előbb a pozsonyi főreálisk.-ban (1899), majd (1904) a bp.-i kereskedelmi ak.-án tanított. A bp.-i egy.-en 1909-ben magántanár, 1914- 48-ban a m. művelődéstörténet ny. r. tanára. Tanszéke körül fiatal disszertáns szakemberekből

Tovább

Árkay Bertalan (Bp., 1901. ápr. 11. – Bp., 1971. nov. 23.): építész, Kallina Mór építész unokája, ~ Aladár építész fia. A bp.-i mű-egy. elvégzése után (1925) apja mellett dolgozott, 1926-ban a párizsi Académie des Beaux-Arts ösztöndíjasa és Thier párizsi építész irodájának munkatársa. P. Behrens bécsi Építészeti Mesterisk.-jában (1927) és Rómában (1929) képezte magát tovább. 1928–1940 között számos modern villát tervezett és épített. 1930-ban apjával

Tovább

Hankiss János (Budapest, 1893. szeptember 21. – Budapest, 1959. április 28.) irodalomtörténész, egyetemi tanár. Hankiss János 1893. szeptember 21-én született Budapesten. Hankiss János fővámigazgató, helyettes államtitkár és Gebhardt Antónia gyermekeként. Egyetemi tanulmányait Budapesten, Genfben és Párizsban végezte, 1915-ben a Budapesti Tudományegyetemen szerzett német-francia szakos tanári oklevelet és francia irodalomtörténetből doktorált. 1915. szeptember 1-től az egri állami főreáliskola helyettes, 1916. április 8-tól rendes tanára. 1919-től a francia irodalom magántanára, 1923-tól rendkívüli, 1929-től 1950-ig nyilvános rendes tanár a

Tovább

Budapest, 1858. szeptember 15.  –  Budapest, 1937. március 12.)  Eredeti nevén Huber Jenő, édesapja Huber Károly operaházi koncertmester és a Zeneakadémia első hegedűtanára volt. A világhírű Hubay iskola megteremtője, hegedűművész, zeneszerző. Tizennégy évesen, a Nemzeti Zenede növendékeként már koncertsikereket aratott. 1873-76-ig Joachim Józsefnél tanult Berlinben, visszatérve Budapestre pedig Robert Volkmann tanította zeneszerzésre.    Hangversenyeket adott többek között Liszt Ferenccel, aki

Tovább

Déri Frigyes (Bács, 1852. dec. 10. – Bécs, 1924. okt. 27.): gyáros, műgyűjtő. 1873-ban családjával Bécsbe költözött, ahol selyemgyárat létesített. Jövedelmét értékes könyvtárra és műgyűjteményre fordította. 1916-ban megvásárolta Baján a ferencesek 5 holdas parkját, és ott közművelődési könyvtárat állított fel. 1920-ban 50 000 darabból álló és 1o millió aranykoronát meghaladó értékű régészeti, képzőművészeti, numizmatikai, könyv- és kéziratgyűjteményét Bajának akarta adományozni, de az I. világháború

Tovább