10
máj

Aba-Novák Vilmos

Savonarola, 1925 rézkarc, papír 49 x 43,5 cm, Jelezve: jobbra lent   Egy szép Aba-Novák rézkarccal ajándékozta meg a Klebelsberg Emlékházat dr. Berekné dr. Petri Ildikó, aki már az 1980-as években nagy tisztelője volt a művésznek. Abban az időben Aba-Novák – ahogyan két világháború közötti Horthy-korszakban támogatott nemzeti-vallási érzületi, klasszikus hagyományokat követő Római Iskola más képviselői is – agyonhallgatott művésznek

Tovább

10
máj

Könyvkülönlegességek a Klebelsberg Emlékház Könyvtárában

Egy hidegkúti lokálpatrióta adománya A Fráter Loránd által adományozott könyvek közül a legkorábbi egy francia nyelvű regény 1861-ből, a legkésőbbi egy angol nyelvű verseskötet 1931-ből való. A kettő közötti hetven évből további francia és angol, illetve gótbetűs német és magyar nyelvű könyvek szerepelnek a listán, de a nyelvi változatosságon túl műfaji sokszínűség is jellemzi az adományt: szépirodalmi, művészeti, történelmi témák

Tovább

21
Már

ÖSSZEFOGLALÓ A KLEBELSBERG-KASTÉLY ÉPÍTÉSZ HALLGATÓI WORKSHOPJÁRÓL

A feladat kiírása Mind a jelentkezők számát, mind az eredményt tekintve rendkívül sikeresnek tekinthető az a kétnapos workshop, amit a V4 Építészeti Alapítvány és a BME Építész Hallgatói Képviselet közösen hirdetett meg. A feladat a Budapest II. kerület, Templom utca 12-14. szám alatt található Klebelsberg-kastély parkjába készítendő projektek kidolgozására vonatkozott, figyelembe véve a kastély és az azt övező park viszonyát,
Tovább
20
Már

Kossuth Lajos, a magyarok Mózese

Próféta vagy „pusztán” egy elveihez hűen ragaszkodó politikus?   január 6-án, a debreceni városházán strázsáló őrség parancsnoka a következőt írta be az érkezőket számon tartó lajstrom „ki” és „honnan” rovatába: Kossuth Lajos, a magyarok Mózese. A bejegyzés jól érzékelteti Kossuth személyének a rendkívüli megítélését a kortársai, különösen az egyszerűbb emberek körében. Ez a kultusz később, a szabadságharc vereségét követően, Kossuth

Tovább

6
Már

A Tanácsköztársaság egyházpolitikája

Az előadásnak az előadó, dr. Kovács Kálmán Árpád PhD által szerkeszett változata 2019. március 6-án Kovács Kálmán Árpád fiatal történész, a VERITAS Történetkutató Intézet munkatársa tartott előadást. A címben meghirdetett témát olyan mély merítésben és nagyívű megközelítéssel mutatta be, hogy úgy gondoltuk, előadását érdemes teljes terjedelmében, írott formában is közölni, hogy azok is megismerhessék, akik személyesen nem lehettek ott ezen
Tovább
20
feb

Egy történelmi hónap eseményei – 1918. október 16-ától november 16-ig

Aki csak iskolai tankönyvekből ismeri Magyarország történelmét, annak aligha van részletes tudása arról, hogy az 1918 október 16-a és november 16-a közötti egy hónapban milyen drámai forgatókönyv mentén, illetve végkifejlettel zajlottak az események hazánkban. Ebben az európai történésektől – az első világháború befejezése körülifegyverszünetektől, paktumoktól és diktátumoktól – erőteljesen determinált időszakban vált Magyarország királyságból népköztársasággá, és indult el azon az
Tovább
7
feb

Az emberek szeretni fogják az új Városligetet – Baán László előadása a Polgári esték rendezvénysorozat keretében

A „Hol tart jelenleg a Liget Budapest Projekt?”, és a „Milyen Városliget fogadja majd néhány éven belül a látogatókat?”– kérdésekre Baán Lászlótól, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójától, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosától várta a válaszokat a hallgatóság február 7-én este, a Klebelsberg Emlékházban. A Varga Mihály pénzügyminiszter, a II. és a III. kerületek országgyűlési képviselője meghívására érkezett vendég a jövő

Tovább

6
feb

Kérdések és válaszok a Horthy-korszak megítélésével kapcsolatban

A magyar történelem egyik legvitatottabb időszaka a Horthy Miklós nevével fémjelzett 25 esztendő. Gyakran politikai beállítódástól függő viták folynak megítéléséről. Diktatúra vagy követendő demokrácia a két világháború közötti Magyarország? – tette fel a kérdést előadásában dr. habil. Ujváry Gábor, a VERITAS történetkutató Intézet vezetője.  

5
feb

„A Habsburgok történelmi bűnei?”*

Az alábbiakban a Habsburgok három „történelmi bűnét” szeretném kicsit nagyító alá venni, úgymint a „gyarmatosító gazdaságpolitikának”(I.), az ország „közigazgatási szétszabdalásának”(II.) és a „nemzetiségek ellenünk uszításának” (III.) a vádját. Az ezekben a kérdésekben felvetettekre „Valóban …, igen de …” típusú válaszokkal szeretnék reagálni.  

30
jan

Az Értelem, az Érzelem és a Történelem – A Habsburgok megítélése napjainkban

A történelmi kutatások, a napvilágra kerülő új források, az elhallgatott, esetleg szándékosan félreértelmezett tények időről időre felülírhatják, olykor teljesen más megvilágításba helyezhetik az iskolákban tanultakat, az addig tudottakat. Ezt az egyébként sem egyszerű helyzetet tovább bonyolíthatja, ha erős érzelmek – legyenek azok pozitívak vagy negatívak – befolyásolják a történelem különböző eseményeiről, szereplőiről alkotott ítéletünket. A Magyarország történelmében több évszázadon át

Tovább