admin

 (1893- 1986) (1893 - 1986) Nobel-díjas magyar orvos, biokémikus, a magyar, a szovjet és az amerikai tudományos akadémia tagja, nemzetgyűlési képviselő (1945–1947). A Szent-Györgyi Albert-díj névadója. http://www.u-szeged.hu/szentgyorgyi/eletrajz?objectParentFolderId=18346 1937-ben nyerte el Szent-Györgyi Albert a Nobel-díjat. Regényes életrajza tárul az olvasók elé. Monográfiát írt Szent-Györgyi Albert mozgalmas életéről és tudományos pályafutásáról a magyar gyökerekkel rendelkező amerikai szakíró, Ralph W. Moss. Hét évig gyűjtötte az anyagot, 1980-ban ismerkedett meg Szent-GyörgyiTovább

 (1888- 1978) Szukováthy Imre (Bp., 1888. aug. 9. – Bp. 1978. márc. 31.) testnevelési főiskolai igazgató, orvos. Orvosi tanulmányait a bp.-i és a berlini egy.-en végezte (1906–1912). A Bp.-i Önkéntes Mentő Egylet orvosa (1914–1915), utóbb a M. Vöröskereszt főorvosa, titkára és ig.-ja (1917–1925) volt. A Testnevelési Főisk. tanulmányi ig.-ja (1925), majd ig.-ja (1926–1940). Megszervezte a felső szintű testnevelőtanár-képzést, a testnevelési tudományos kutatást.Tovább

 (1861- 1933) bölcseleti doktor, premontrei jászói prépost, szül. 1861. szept. 3. Sátoralja-Ujhelyen (Zemplénm.); középiskoláit elvégezvén, 1879. okt. 5. a jászóvári premontrei rendbe lépett; négy évig a rend theologiai és paedagogiai intézetének növendéke volt. 1884. nov. 2. felszenteltetett és tanár volt 1884–85. a rozsnyói főgymnasiumban, azután 1886. a kolozsvári egyetemen a classica-philologia- és philosophiából tanári oklevelet nyert, 1891. pedig ugyanott bölcseleti doktorTovább

 (1890- 1929) (Csákvár, 1890. március 6. – Budapest, 1929. június 21.) kard- és tőrvívó, honvéd ezredes; kétszeres olimpiai bajnok, olimpiai ezüst- és bronz-, illetve Európa-bajnoki ezüstérmes, tizenháromszoros magyar bajnok; Tersztyánszky Ödön jogász, alkotmánybíró apja. Ő maga az első világháborúban többször megsebesült, majd fogságba került, ahonnan több alkalommal is megpróbált megszökni. Egy szökése során a jobb keze súlyosan megsérült, ezt követően tanult meg bal kézzel vívni. Katonatisztként a Magyar AC vívója volt.Tovább

 (1890- 1985) Irodalomtörténész, germanista, nyelvpszichológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Thienemann Tivadar, Thass-Thienemann (Bp., 1890. máj. 1. – West Roxbury, USA, 1985. márc. 29.): irodalomtörténész, germanista, nyelvpszichológus, egy.-i tanár, az MTA tagja (l. 1923). A bp.-i tudományegy.-en és a lipcsei egy.-en tanult, 1912-ben német-francia szakos középiskolai tanári, 1913-ban germán filológiából bölcsészdoktori oklevelet szerzett a bp.-i tudományegy.-en. 1912-1913-ban állami ösztöndíjjal a berlini egy.-enTovább