admin

A magyar történelem egyik legvitatottabb időszaka a Horthy Miklós nevével fémjelzett 25 esztendő. Gyakran politikai beállítódástól függő viták folynak megítéléséről. Diktatúra vagy követendő demokrácia a két világháború közötti Magyarország? – tette fel a kérdést előadásában dr. habil. Ujváry Gábor, a VERITAS történetkutató Intézet vezetője.  

Az alábbiakban a Habsburgok három „történelmi bűnét” szeretném kicsit nagyító alá venni, úgymint a „gyarmatosító gazdaságpolitikának”(I.), az ország „közigazgatási szétszabdalásának”(II.) és a „nemzetiségek ellenünk uszításának” (III.) a vádját. Az ezekben a kérdésekben felvetettekre „Valóban …, igen de …” típusú válaszokkal szeretnék reagálni.  

A történelmi kutatások, a napvilágra kerülő új források, az elhallgatott, esetleg szándékosan félreértelmezett tények időről időre felülírhatják, olykor teljesen más megvilágításba helyezhetik az iskolákban tanultakat, az addig tudottakat. Ezt az egyébként sem egyszerű helyzetet tovább bonyolíthatja, ha erős érzelmek – legyenek azok pozitívak vagy negatívak – befolyásolják a történelem különböző eseményeiről, szereplőiről alkotott ítéletünket. A Magyarország történelmében több évszázadon át

Tovább

A Visegrádi Négyek Építészeti Alapítvány (V4 Architectural Foundation) által működtetett Klebelsberg Emlékház idei programsorozata a VERITAS Estekkel indult. A VERITAS Történetkutató Intézet fiatal munkatársai tavaly is számos előadást tartottak itt a magyar történelem olyan témáiról, amelyek a legújabb kutatásoknak köszönhetően a korábban tanultaktól-tudottaktól eltérő vagy azokat kiegészítő, új megvilágításba kerültek. Az idei év első estjén a 19. század második felének

Tovább

A világ legjobb rejtjelfejtői voltak Történelmi előadás a Klebelsberg Emlékházban   Előadó: Prof. Dr. habil. Szakály Sándor DSc, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár 2018.október 3. Rendező: V4 Építészeti Alapítvány Helyszín: Klebelsberg-kastély (1028 Budapest, Templom utca 12-14.)   Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója az önálló magyar katonai hírszerzés és kémelhárítás (a köznyelvben VKF 2-nek nevezett) szervezetének a megalakulásáról, a

Tovább

Alföldi András (Pomáz, 1895. augusztus 27. – Princeton, 1981. február 12.) régészprofesszor, ókortörténész. Behatóan foglalkozott epigráfiával és numizmatikával is. Legfőképpen a császárkori Pannóniára specializálódott, de érintette a hunok és az avarok hagyatékát is. Alföldi Antal orvos és Klein Sarolta gyermeke.[1]1913-ban érettségizett, majd a Budapesti Tudományegyetemen szerzett történészdiplomát és bölcsészdoktorátust 1918-ban. Ekkor dolgozott a Nemzeti Múzeum Éremtárában. 1923 és 1932között a Debreceni Egyetem ókori történeti katedráján, 1932-től 1947-ig pedig a Budapesti Egyetem Érem- és Régiségtani Intézetének vezetőjeként adott elő régészetet. A nála készült disszertációk egy egységet

Tovább

Károlyi Árpád vagy Árpád von Károlyi (Pest, 1853. október 7. – Budapest, 1940. október 26.) 1875 és 1933 között Ausztriában élő és tevékenykedő magyar történész, levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja. Jelentős eredményeket ért el a 16–17., valamint a 19. századi magyar és erdélyi történelemre vonatkozó bécsilevéltári források feltárásában és közreadásában. 1909 és 1913 között a bécsi Házi, Udvari és Állami Levéltár, 1920 és 1928 között a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója volt. Károlyi István (1806–1859) gyermekkönyvíró, pedagógus, jogász fia.

Tovább

Berzeviczei és kakaslomniczi Berzeviczy Albert (Berzevice, 1853. június 7. – Budapest, 1936. március 22.) magyar politikus, történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 1905-től 1936-ig, 1923-tól 1936-ig a Kisfaludy Társasághatodik elnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság első elnöke. Édesapja berzeviczei és kakaslomniczi Berzeviczy Tivadar (1817–1889),[1] királyi tanácsos, királyi tanfelügyelő, édesanyja Szinyey-Merse Amália (1821–1888).[2] Középiskoláit Kisszebenben, Lőcsén és Budapesten, a jogot Kassán és Budapesten végezte. A bírói államvizsgát 1874-ben tette le. 1877-ben államtudományi doktorátust szerzett. 1924-ben a budapesti egyetemen bölcsészdoktor lett. 1876-ban Sáros vármegye tiszteletbeli aljegyzőjének választották, 1877-ben első aljegyzője, 1878-ban tiszteletbeli főjegyzője,

Tovább

Gerevich Tibor (Máramarossziget, 1882. június 14. – Budapest, 1954. június 11.) művészettörténész, egyetemi tanár, művelődéspolitikus, kormánybiztos; az MTA tagja, a Római Magyar Intézet igazgatója, a Műemlékek Országos Bizottságának (MOB) elnöke; Gerevich Aladár vívó és Gerevich László művészettörténész nagybátyja.   Máramarosszigeten született, az akkori Osztrák–Magyar Monarchia területén (ma Románia). Apja, Gerevich Emil, főreáliskolai igazgató, anyja Ilniczky Ilona. Az Eötvös Collegium ösztöndíjasaként a Budapesti Egyetemen, majd a berlini Humboldt Egyetemen tanult. 1904-ben a Budapesti Egyetemen szerzett bölcsészdoktori diplomát.

Tovább

A budapesti Műegyetemen és a Tudomány egyetem természettudományi karán tanult, matematika-fizika szakos tanárjelöltként. Közvetlenül tanulmányai befejeztével, 1899-ben kinevezték az ógyallai M. Kir. Konkoly-alapítványú Asztrofizikai Obszervatórium adjunktusává, 1904-ben pedig obszervátorává. Az észlelő és feldolgozó munka mellett, főként 1903-tól az intézet adminisztrációja is mindinkább reá hárult. 1913-tól az obszervatórium címzetes aligazgatója, majd 1916-ban (az alapító és igazgató Konkoly-Thege Miklós halála után) megbízott

Tovább