IT Kraft

 (1885- 1958) Kornis Gyula (Vác, 1885, dec. 22. – Bp., 1958. ápr. 17.): filozófus, egyetemi tanár, piarista, kultúrpolitikus, az MTA tagja (l. 1916, r. 1928, ig. 1934, t. 1941–1946). Egy.-i tanulmányait 1907-ben Bp.-en végezte, majd a kegyesrendi főgimn. tanára volt. 1914-ben a bp.-i egy.-en magántanári képesítést nyert. 1914-től a pozsonyi egy. ny. rk., 1916-tól ny. r. tanára (filozófia). 1920-tól 1947-ig a bp.-i egy.-en aTovább

 (1898- 1989) Kutatásai a magyar történelem szinte valamennyi szakaszát érintették. A magyar középkorkutatás egyik legjelentősebb alkotója, Szekfű iskolájának ellenfele. 1898-ban, Makón született. 1920-ban a legendás Eötvös Collegium tagjaként a pesti bölcsészkaron szerzett történelemből doktori oklevelet. Ezt követően bécsi levéltári kutatásokat folytatott, majd hosszabb időre - 1922 és 1930 között - a Magyar Országos Levéltár munkatársa lett. 1925-ben a "Magyar társadalomtörténet"Tovább

 (1885- 1961) 1928. augusztus 1-én, dr. Mező Ferenc: Az Olympiai játékok története című művét választották, az amszterdami olimpia legjobbjának, a művészeti versenyek, epika kategóriájában. Grünfeld Ferenc néven, Pölöskefőn született, 1885. március 13-án. A kis zalai faluból indult az az életpálya, amely hetvenhat éven át fáradhatatlan munkával, céltudatos tevékenységgel a sporttörténetírás terén és az olimpiai mozgalom fejlesztésében is maradandót alkotott. Dr. MezőTovább

 (1881- 1932) (Budapest, 1881. július 25. – Budapest, 1932. február 23.) műépítész, kertművész. A József Műegyetem középítéstani tanszéke tanársegéde (1903–1908), a budapesti Kertészeti Tanintézetben a kertépítés és kertművészet r. tanára (1908–1932) és igazgatója (1918–1923). Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület tagja, kertépítészeti és kertművészeti szakosztályának elnöke. Fia, ifjabb Rerrich Béla olimpiai ezüstérmes párbajtőrvívó. Rerrich Béla építészeti tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte.  Egyik jeles tanára Pecz Samu volt.  Jeles építészeket, s építész tanárokat képzett,Tovább

 (1879- 1938) Sváb Gyula magyar építész, műegyetemi tanár, tanszékvezető, a népiskola-építési program egyik vezetője. Wikipédia Születési dátum: 1879. július 31. Meghalt: 1938. február 10., Budapest Sváb Gyula (Bp., 1879. júl. 31. – Bp., 1938. jan. 10.): építész, műegyetemi tanár. Műegy.-i tanulmányainak befejezése után Czigler Győző, majd Nagy Virgil mellett az ókori építészeti tanszéken volt tanársegéd. 1908-tól a vallás- és közoktatásügyi min.-ban műszaki tanácsos, az isk.-k építkezésének irányítója. 1929-tőlTovább

 (1893- 1986) (1893 - 1986) Nobel-díjas magyar orvos, biokémikus, a magyar, a szovjet és az amerikai tudományos akadémia tagja, nemzetgyűlési képviselő (1945–1947). A Szent-Györgyi Albert-díj névadója. http://www.u-szeged.hu/szentgyorgyi/eletrajz?objectParentFolderId=18346 1937-ben nyerte el Szent-Györgyi Albert a Nobel-díjat. Regényes életrajza tárul az olvasók elé. Monográfiát írt Szent-Györgyi Albert mozgalmas életéről és tudományos pályafutásáról a magyar gyökerekkel rendelkező amerikai szakíró, Ralph W. Moss. Hét évig gyűjtötte az anyagot, 1980-ban ismerkedett meg Szent-GyörgyiTovább

 (1888- 1978) Szukováthy Imre (Bp., 1888. aug. 9. – Bp. 1978. márc. 31.) testnevelési főiskolai igazgató, orvos. Orvosi tanulmányait a bp.-i és a berlini egy.-en végezte (1906–1912). A Bp.-i Önkéntes Mentő Egylet orvosa (1914–1915), utóbb a M. Vöröskereszt főorvosa, titkára és ig.-ja (1917–1925) volt. A Testnevelési Főisk. tanulmányi ig.-ja (1925), majd ig.-ja (1926–1940). Megszervezte a felső szintű testnevelőtanár-képzést, a testnevelési tudományos kutatást.Tovább

 (1861- 1933) bölcseleti doktor, premontrei jászói prépost, szül. 1861. szept. 3. Sátoralja-Ujhelyen (Zemplénm.); középiskoláit elvégezvén, 1879. okt. 5. a jászóvári premontrei rendbe lépett; négy évig a rend theologiai és paedagogiai intézetének növendéke volt. 1884. nov. 2. felszenteltetett és tanár volt 1884–85. a rozsnyói főgymnasiumban, azután 1886. a kolozsvári egyetemen a classica-philologia- és philosophiából tanári oklevelet nyert, 1891. pedig ugyanott bölcseleti doktorTovább

 (1890- 1929) (Csákvár, 1890. március 6. – Budapest, 1929. június 21.) kard- és tőrvívó, honvéd ezredes; kétszeres olimpiai bajnok, olimpiai ezüst- és bronz-, illetve Európa-bajnoki ezüstérmes, tizenháromszoros magyar bajnok; Tersztyánszky Ödön jogász, alkotmánybíró apja. Ő maga az első világháborúban többször megsebesült, majd fogságba került, ahonnan több alkalommal is megpróbált megszökni. Egy szökése során a jobb keze súlyosan megsérült, ezt követően tanult meg bal kézzel vívni. Katonatisztként a Magyar AC vívója volt.Tovább

 (1890- 1985) Irodalomtörténész, germanista, nyelvpszichológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Thienemann Tivadar, Thass-Thienemann (Bp., 1890. máj. 1. – West Roxbury, USA, 1985. márc. 29.): irodalomtörténész, germanista, nyelvpszichológus, egy.-i tanár, az MTA tagja (l. 1923). A bp.-i tudományegy.-en és a lipcsei egy.-en tanult, 1912-ben német-francia szakos középiskolai tanári, 1913-ban germán filológiából bölcsészdoktori oklevelet szerzett a bp.-i tudományegy.-en. 1912-1913-ban állami ösztöndíjjal a berlini egy.-enTovább