IT Kraft
Domanovszky Sándor
Domanovszky Sándor (Nagyszeben, 1877. máj. 27. – Bp., 1955. ápr. 30.): történetíró, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1915, r. 1926, ig. 1933, t. 1940–49). ~ Endre fia. Tanulmányait a bp.-i egy.-en végezte 1899-ben. Előbb a pozsonyi főreálisk.-ban (1899), majd (1904) a bp.-i kereskedelmi ak.-án tanított. A bp.-i egy.-en 1909-ben magántanár, 1914- 48-ban a m. művelődéstörténet ny. r. tanára. Tanszéke körül fiatal disszertáns szakemberekből
Árkay Bertalan
Árkay Bertalan (Bp., 1901. ápr. 11. – Bp., 1971. nov. 23.): építész, Kallina Mór építész unokája, ~ Aladár építész fia. A bp.-i mű-egy. elvégzése után (1925) apja mellett dolgozott, 1926-ban a párizsi Académie des Beaux-Arts ösztöndíjasa és Thier párizsi építész irodájának munkatársa. P. Behrens bécsi Építészeti Mesterisk.-jában (1927) és Rómában (1929) képezte magát tovább. 1928–1940 között számos modern villát tervezett és épített. 1930-ban apjával
Hankiss János
Hankiss János (Budapest, 1893. szeptember 21. – Budapest, 1959. április 28.) irodalomtörténész, egyetemi tanár. Hankiss János 1893. szeptember 21-én született Budapesten. Hankiss János fővámigazgató, helyettes államtitkár és Gebhardt Antónia gyermekeként. Egyetemi tanulmányait Budapesten, Genfben és Párizsban végezte, 1915-ben a Budapesti Tudományegyetemen szerzett német-francia szakos tanári oklevelet és francia irodalomtörténetből doktorált. 1915. szeptember 1-től az egri állami főreáliskola helyettes, 1916. április 8-tól rendes tanára. 1919-től a francia irodalom magántanára, 1923-tól rendkívüli, 1929-től 1950-ig nyilvános rendes tanár a
Hubay Jenő
Budapest, 1858. szeptember 15. – Budapest, 1937. március 12.) Eredeti nevén Huber Jenő, édesapja Huber Károly operaházi koncertmester és a Zeneakadémia első hegedűtanára volt. A világhírű Hubay iskola megteremtője, hegedűművész, zeneszerző. Tizennégy évesen, a Nemzeti Zenede növendékeként már koncertsikereket aratott. 1873-76-ig Joachim Józsefnél tanult Berlinben, visszatérve Budapestre pedig Robert Volkmann tanította zeneszerzésre. Hangversenyeket adott többek között Liszt Ferenccel, aki
Déri Frigyes
Déri Frigyes (Bács, 1852. dec. 10. – Bécs, 1924. okt. 27.): gyáros, műgyűjtő. 1873-ban családjával Bécsbe költözött, ahol selyemgyárat létesített. Jövedelmét értékes könyvtárra és műgyűjteményre fordította. 1916-ban megvásárolta Baján a ferencesek 5 holdas parkját, és ott közművelődési könyvtárat állított fel. 1920-ban 50 000 darabból álló és 1o millió aranykoronát meghaladó értékű régészeti, képzőművészeti, numizmatikai, könyv- és kéziratgyűjteményét Bajának akarta adományozni, de az I. világháború
Corvin terem
Jól tudjuk, hogy a Magyar Corvin-lánc és Magyar Corvin-koszorú adományozásának és ennek a magas erkölcsi Testületnek a megalapítási gondolata Nagyméltóságodnak a magyar kultúra fennkölt szolgálatában eltöltött 9 esztendős kultuszminiszteri tevékenységének egyik integráns cselekedete volt […]. (Wlassics Gyula Klebelsbergnek, 1932.) URÁNYI GÁBOR A Corvin-lánc históriája „Kedves Gróf Klebersberg! Gróf Széchenyi István már kilencven évvel ezelőtt felvetette az eszmét, hogy a nemzet
Bud János
Bud János (Dragomérfalva, 1880. máj. 30. – Bp., 1950. aug. 7.): statisztikus, miniszter, egyetemi tanár. Bp.-i jogi tanulmányainak idején került az Orsz. Statisztikai Hivatalba. 1910-től a kereskedelemügyi min.-ban segédtitkár. 1916-ban a Közélelmezési Hivatalnál min.-i tanácsos, 1918-ban az Orsz. Árvizsgáló Bizottság elnöke. 1911-ben a bp.-i egy.-en a statisztika magántanára. 1920-tól a műegy. gazdaságpolitikai tanszékén ny. r. tanár. 1921-ben a közélelmezési min. államtitkára, a Bethlen-kormányban 1922.
Karafiáth Jenő
Tevékenység:várospolitikus, jogász, sportvezető Sírkert:Farkasréti temető, Budapest Parcella, Szakasz, Sor, Sír:46/4, N/A, 1, 14 Védett:2004 További adatok Született:1883. júl. 31. Budapest Elhunyt:1952. máj. 26. Budapest Rövid leírás A kincstári jogügyi igazgatóság munkatársa (1906–1919). A Keresztény Nemzeti Egység Pártja (KNEP), az Egységes Párt, a Nemzeti Egység Pártja majd a Magyar Élet Pártja tagja, nemzetgyűlési (Ipolyszalka, 1920–1926), ill. országgyűlési képviselője (Ipolyszalka, 1927–1937). A Belügyminisztérium (BM)
Entz Géza
Entz Géza biológus a Tihanyi Limnológiai Intézet 1929 és 1942 közötti vezetője A tihanyi biológiai intézet tehát a tudományos kutatás, az ismeretterjesztő szemléltetés és a tanári továbbképzés hármas célját fogja szolgálni, azonkívül tudományos összeköttetések révén becsületet fog hozni a nagyvilágban a magyar névre és a tudóscsere révén értékes nemzetközi összeköttetéseket biztosít majd a magyar tudományosságnak […]. (Mindkettő: Született: 1875. május