5. előadás

Távol a politikától: a Gresham-kör művészei

Sorozatszerkesztő és előadó: Dr. Bellák Gábor művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa

 Helyszín: Klebelsberg Emlékház (1028 Budapest, Templom utca 12-14.)
Szervező: V4 Építészeti Alapítvány

 A két világháború közötti magyar művészeti életben létrejött számos művésztársaság és iskola közül a szinte csak virtuálisan létező Gresham-kör hatása bizonyult a legmaradandóbbnak.

A „Gresham-kör talán annak köszönhette megalakulását, hogy a KUT ritkán ülésezett” – írta szellemesen Bernáth Aurél, találóan utalva arra, hogy a kávéházi viták, beszélgetések jobban segítettek elmélyíteni a művészet kérdései iránti fogékonyságot, mint a szervezett művésztársaságok éves seregszemléi és a szervezeti kérdések körül forgó vitái.

Így a Gresham kávéházi asztala körül alakuló társaság – bár közös, ilyen néven rendezett kiállításuk sohasem volt –, ha stilárisan nem is, de szellemiségében mindenképpen egységesebb képet mutatott a korszak más művészi csoportosulásaihoz képest.

A Gresham szellemiségét pedig egy bizonyos csöndesség, az avantgárdtól elforduló, emlékből és valóságból táplálkozó, spirituális töltésű, s legfőképpen politikamentes természetszemlélet határozta meg. S ez lett időtállóságának is a záloga.

Bernáth Aurél: Reggel, 1927
olaj, vászon, 130 x 151 cm
Magyar Nemzeti Galéria