Előadó: Kovács Kálmán Árpád történész, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár

Kezdés: 2019. október 30. szerda, 17:30

A Tisza szabályozásának a gondolata Károlyi Sándorban fogant meg először, kuruc generálisként szerzett tapasztalatai alapján. 1717-ben sajátos császári berendezkedési kísérlet vette kezdetét a Magyar Királyságnak a török uralom alól utoljára felszabadult temesi területein. A tartós béke által segített természetes népszaporulat, az államilag szervezett telepítés és a spontán külső bevándorlás a Bánságban már az 1760-as évekre konkrét földínséget és a piacra vihető/viendő tömegtermény-felesleget eredményezett.

A szűkebb királysági területeken ugyanekkor az óhatatlanul előforduló időjárási szélsőségek mellett az eladhatatlan bőség és a kezelhetetlen ínség kettőssége vált valós tapasztalattá – alapvetően a szállítási viszonyok megoldatlansága miatt. A helyzet többes kihívást jelentett. Pozitív válaszokat kellett (volna) találni egyrészt az európai és a birodalmi munkamegosztásba való betagolódásra, másrészt a különböző gazdálkodási gyakorlatok és tapasztalatok összeolvasztására, harmadrészt pedig az eltérő állami, földesúri és jobbágyi érdekek harmonizációjára.

A következő nemzedékek teljesítményét visszatekintő szemlélettel értékelhetjük, ugyanakkor tudatában kell lennünk annak, hogy a vízügyben minden megoldás gyakran évtizedes perspektívában jelentkező új, kezelendő és addig ismeretlen problémákat generál.

TOVÁBB AZ ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÓJÁHOZ