MAGYAR PEDAGÓGIA 96. évf. 3. szám 253.260. (1996) 253
KLEBELSBERG KUNO EGYETEMPOLITIKAI TÖREKVÉSEINEK FŐBB JELLEMZŐI
Kékes Szabó Mihály
József Attila Tudományegyetem Pedagógiai Tanszék
Gróf Klebelsberg Kuno 1875. november 23-án született és 64 évvel ezelő tt, 1932. október 11-én halt meg. Életrajzírója, Huszti József szerint .Klebelsberg küldetéses ember volt: földünkre küldetett, hogy legmélyebb elesettségünkben a magyar kultúra értékeinek megmentésével és további gyarapításával. nemzeti balsorsunkkal szemben. elszántan felvegye a harcot.. (Huszti , 1942. 7. o.)
Klebelsberg életmű vérő l, kultúrpolitikai törekvéseirő l 1945 után hosszú ideig nyilvános fórumokon nem, illetve csak elítélő en .illett. és lehetett szólni. A hallgatás és elhallgatás homályát elő ször . nem kis meglepetést keltve . Glatz Ferenc törte meg, aki mű velő dési miniszterként Klebelsberg progresszív kultúrpolitikai eszményei (pl. a közoktatás és a magasabb tudományok együttes fejlesztése, a népmű velés hatékonyabb formáinak kialakítása, a magyar hagyományok és sajátosságok ötvözése az európai érté-kekkel) folytatásának szükségességét hangsúlyozta (Glatz , 1990. 5.8. o.).
Klebelsberg 1922. június 16-tól 1931. augusztus 24-ig irányította a Vallás- és Közoktatási Minisztérium munkáját. A kultusztárca átvételekor érzéseirő l és gondolatairól így vallott:
Ember! te huszonöt évet töltöttél kulturális ügyek intézésével, tíz éve annak, hogy adminisztratív államtitkár lettél a kultuszminisztériumban, az ügykörnek minden sarkát, minden zegét-zugát ismered, tehát hogyne vállalhatnád ezt a feladatot?
(Klebelsberg , 1926. 387. o.)
Az idézett vallomásból kiderül, hogy Klebelsberg saját megítélése szerint is felkészülten, a miniszteri munkához szükséges tapasztalatok birtokában vállalta el a kultuszt árca irányítását.
Felkészültségét . és egyben késő bbi munkálkodásának kiindulási alapjait is ” jelzi, hogy már 1910-ben memorandum-tervezetet állított össze a horvátországi és szlavóniai magyarok anyanyelvű iskoláztatása és népmű velése érdekében, a világháború kitörése idő szakában pedig munkatársaival kidolgozta azt a nagy iskolaépítési programot, amelynek a csonka országra eső részét késő bb megvalósította.
Klebelsberg az egyetemi oktatás lényegi kérdéseivel is államtitkárként ismerkedett meg. Az 1912:XXXVI. tc. Debrecenben és Pozsonyban tudományegyetemek létesítését határozta el. Az újonnan alapított egyetemek megszervezésének gondját a minisztériumban nagyrészt Klebelsberg vállalta fel. Figyelmet érdemel az a tény is, hogy . a pozsonyi és a debreceni egyetemek mellett . a harmadik .vidéki. egyetemmel, a kolozsvári tudom ányegyetemmel szintén jó kapcsolatai voltak már kultuszminisztersége előtt.
(1917. Kékes Szabó Mihály 254 április 1-én, Kolozsvár országgyű lési képviselő jeként elmondott programbeszédében új egyetemi tanszékek felállításának, internátusok építésének szükségességérő l beszélt.)
A világháború, a trianoni békediktátum a történeti Magyarország széthullásával, területe kétharmadának elvesztésével zárult. Klebelsberg kultuszminiszterként világosan felismerte, hogy a kényszerű katonai leszerelést, a gazdasági összeomlást, az ország mély válságát fokozná, ha a még meglévő kulturális intézményeink is cső dbe jutnának. Meggyőződése szerint a kultúrát kell azon pontnak, kiindulási alapnak tekinteni, amely biztos íthatja a nemzet megmentését, megújhodását és felemelkedését: .Valójában azon kincsek között, amelyek a magyar nemzetnek a nagy összeomlás után is megmaradtak, az első helyet foglalja el az a mű velő dési fölény, amellyel a magyar ma is bír az ő t környező keleteurópai népek felett. Nekünk szent kötelességünk, hogy ezt a mű velő dési fölényt megő rizzük, megtartsuk, s úgy, amint apáinktól átvettük, fiainkra is átszármaztassuk. A kultúra nem olyan kincs, amelyet puszta ő rzéssel meg lehetne tartani. A mű velő dést minden nemzedéknek verejtékes munkával kell újra és újra kiküzdenie s a nemzetnek is folyvást dolgoznia kell, hogy a maga mű velő dési szintjét fenntarthassa.. (Klebelsberg , 1926. 74. o.)
Felfogása szerint a kultúrfölény megő rzése megköveteli, hogy Magyarországot a háborús (katonai és gazdasági) összeomlás ellenére is Európa e részének legmű veltebb államává kell tennünk. A kultúrfölény gondolata számos összefüggésben bukkan fel Klebelsberg írásaiban. Tagadhatatlan, hogy hosszabb távon a magyar kultúrfölénytő l várta Trianon revízióját:
A tudás erejével döngethetjük a trianoni börtönajtót és a szellem szavával hirdethetjük a világ nemzeteinek a magyar igazságot. (Klebelsberg , 1930. 92. o.)
Ugyanakkor azt is világosan látta, hogy csak a tömegek magasabb mű veltsége biztosíthatja a felnövekvő generációk megélhetését. .Nekünk olyan nemzedéket kell ma felnevelnünk, amely húsz év múlva meg fogja állani a versenyt az akkori más népek generációival. És én kérdezem, hogyha a német, az osztrák vagy a körülöttünk levő államoknépiskolái majd ontják a nyolcosztályon át tanult intelligensebb tömegeket, vajjon akkor meg fognak e tudni állani a magyar dolgozó tömegek a maguk csekélyebb intelligenciájával a tanultabb nemzetek munkástömegeinek versenyében?. (Klebelsberg , 1926. 318. o.)
A nemzeti mű veltség megtartásának és továbbfejlesztésének két fő eszközét különböztette meg. Az egyiknek a népmű veltséget, a tömegmű veltség fejlesztését tekintette, másik eszköznek pedig a magasabb tudományok ápolását tartotta (Klebelsberg , 1926). A miniszteri feladatkör átvételekor abban a kérdésben kellett döntenie, hogy az ország sorsát javítandó mű veltségi színvonal emelését alul, a népoktatás és népmű velés területén kezdje e meg, vagy a magasabb mű veltség megő rzését és fejlesztését szolgáló intézmények mű ködő képességét biztosítsa. A körülmények szorító nyomása alatt . első sorban a népiskola érdemi fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükséges pénzügyi források elégtelensége miatt, illetve a kultúra reprezentáns intézményei anyagi ellehetetlenülésétől tartva . első ként a magasabb tudományok megmentését és fejlesztését célzó akcióit indította meg.
Első nagyobb alkotása 1922-ben az Országos Magyar Gyű jteményegyetem megszervezése volt. A Gyű jteményegyetem a korábban elszigetelten mű ködő intézményeket (az
Klebelsberg Kuno egyetempolitikai törekvéseinek főbb jellemzői:
255 Országos Levéltárat, a Magyar Nemzeti Múzeumot, az Országos Magyar Szépmű vészeti Múzeumot, az Országos Magyar Iparmű vészeti Múzeumot, részben a budapesti egyetemkönyvtárát, késő bb a VKM könyvtárát, a külföldi intézeteket és a Tihanyi Élettani Intézetet) egyesítette és látta el autonómiával (Klebelsberg , 1926).
A Gyűjteményegyetem létrehozásával párhuzamosan intézkedett a súlyos anyagi gondokkal küszködő Akadémia megsegítésérő l és állami támogatásáról, valamint az elméleti és alkalmazott természettudományok összehangolt fejlesztése érdekében 1926-ban életrehívta az Országos Természettudományi Tanácsot, 1927-ben pedig megalkotta a Széchenyi István Tudományos Társaságot azzal a céllal, hogy a mező gazdaság, az ipar, a kereskedelem és a pénzügyi világ kiválóságait kapcsolatba hozza a természettudományokkal és a tudományos intézetekkel.
Az Országos Természettudományi Tanács első sorban állami támogatással mű ködött, a Széchenyi Társaság viszont kutatási céljaira az érdekeltektő l gyű jtött hozzájárulást.
A külfölddel való kapcsolatok ápolása, a szellemi elszigeteltség feloldása és egyben az idegen nyelvek hatékonyabb elsajátítása érdekében külföldi ösztöndíjak létrehozásáról és collegium hungaricumok alapításáról fogadtatott el törvényt (1927:XIII. tc.).
Fontosnak tartotta a nagy nemzetek és a hazánkat körülvevő államok kultúrpolitikájának figyelemmel kísérését:
A nagy nemzetekét azért, hogy lássuk a világ kulturpolitikájának uralkodó eszméit és a magunkét ezekkel a világáramlatokkal állandóan összhangban tartsuk… De éberen kell figyelnem azt is, mi történik körülöttünk a szukcessziós államokban és tovább keleten és délen a végbő l, hogy azt az elő nyt, mellyelazokat a mű velő dési versenyben ma még megelő zzük, nemzeti katasztrófánk dacára továbbra is fenn tudjuk tartani. (Klebelsberg , 1926. 204.205. o.)
Beszédeiben visszatérő en hangsúlyozta, hogy a környező államok új egyetemeket alapítanak, régi egyetemeik mellé új fakultásokat szerveznek, s ezekkel az intézkedésekkel nekünk is lépést kell tartanunk. Helyzete nem volt könnyű . Trianon után két egyetem maradt hajléktalanul (a kolozsvári és a pozsonyi), de a debreceni egyetemi építkezések is szüneteltek a háborús évek óta. Többé-kevésbé zavartalanul csak a budapesti tudományegyetem, a mű egyetem és a nem régen felállított közgazdasági kar mű ködhetett. Az úgynevezett .menekült egyetemek. (a kolozsvári és a pozsonyi) problémáinak megoldása, valamint a debreceni egyetem mű ködtetése heves vitákat váltott ki. Többen úgy vélekedtek, hogy az új határok között felesleges fényű zés lenne négy tudományegyetem fenntartása.
Klebelsberg azonban törvényességi, érzelmi és racionális szempontokra hivatkozva ragaszkodott a menekült egyetemek elhelyezéséhez. A menekült egyetemek további mű ködtetésének törvényességi alapjául a már Klebelsberg minisztersége előtt elfogadott
1921:XXV. tc. szolgált. Erre utalva a következő képpen érvelt: .Vannak, akik a négy magyar egyetemet sokallják. A nemzetgyű lés, midő n az 1921:XXV. törvénycikket megalkotta s ezzel a menekült Erzsébet- és Ferenc József-egyetemek további fenntartását elhatározta, ezt bizonyára érett megfontolás alapján tette. S a törvényhozás komolyságába vetett hitet ingatná meg, ha egy-két év múlva elhatározásunkat ismét meg akarnánk másítani.. (Klebelsberg , 1926. 494. o.)
Érzelmi megfontolások is szerepet kaptak állásfoglalásában: …. nincs katasztrófálisabb
egy nemzet pszichéjére, mintha szent céljai állandóan elérhetetleneknek bizonyul Kékes Szabó Mihály 256-nak; az ilyen nemzet meghasonul önmagával, epéskedik s a végén elernyed.. (Klebelsberg ,1926. 673. o.).
A kultúrfölény gondolatának is ellentmondott volna, ha nem ragaszkodik a menekült egyetemek letelepítéséhez. .Én minden kultúrális intézményhez a végső kig ragaszkodom. Ragaszkodom az utolsó óvodához egy pici dunántúli faluban is… Ha egyetemet vesztenék, akkor az lenne a szerepem, mint annak a tengernagynak, aki egy egységet… vesztett. Én pedig a magyar kultúráért folytatott harcban nagy egységet … egyetemet veszteni nem akarok.. (Klebelsberg , 1926. 487. o.)
A racionális szempont két vonatkozásban merült fel nála. Egyrészt a szukcessziv szolidaritás jegyében ragaszkodott ahhoz, hogy a VKM élén álló elő dje mű vét (a menekült egyetemek elhelyezését) folytassa: …. van szukcessziv szolidaritás is, az egymást követő kultuszminiszterek között is kell szolidaritásnak lenni… Óriás baj a parlamentáris országokban, hogy sok utód valóságos virtust talál abban, hogy elő djének a munkáját lerontsa, reformjait módosítsa vagy visszacsinálja és így a kormányrudat ide-oda rángatja..
(Klebelsberg , 1926. 520. o.; 1930. 94. o.)
Másrészt úgy látta, hogy …. ahol egy-egy tudományszakra csak egy egyetemi tanszék van, abban a tudományszakban tudományosságról egyáltalában szó sem lehet; egy ember nem képvisel tudományosságot, ott nincs eszmecsere, nincsenek viták, nincs meg az eszmék surlódása.. (Klebelsberg , 1926. 523. o.)
Klebelsberg végül . bár minisztersége elő tt benne is felmerült egyik-másik egyetem egyesítésének a gondolata . a négy tudományegyetem fenntartása mellett döntött. Döntésére az is hatott, hogy a vidéki egyetemek kiépítésével a pesti egyetem . és általában a fő város . túlsúlyát, monopol helyzetét igyekezett ellensúlyozni. Gondolatmenete szerint az országban négyfajta, négy fokú közmű velő dési gócpontot kell kialakítani, amelyben .Budapest az egész országot összefogó központ; az egyetemi városok mint a magas kultúrának az ország területén tervszerű en szétosztott központjai; a törvényhatósági városok és megyei székhelyek, mint középiskolai városok és végül a járási székhelyek, ahol mindenütt polgári iskolák lesznek.. (Huszti , 1942. 230. o.)
Az új, középnagyságú egyetemek kialakításának terve, valamint az annak alapját adó városfejlesztési elképzelések szoros kapcsolatban álltak kultúrpolitikai törekvéseivel. Így látta, hogy a dualizmus idő szakában világvárossá vált Budapest megfelelő magyar ellensúlyát alkotta Bécsnek, de az új viszonyok között vidéki kultúrcentrumokat kell kifejleszteni.
A vidéki egyetemek mindegyike sajátos nehézségekkel küzdött. A debreceni egyetem az 1914.1915. tanévben kezdte meg mű ködését. Ugyanebben az idő ben megkezdő dtek az egyetemi építkezések és átalakítások is, de a világháború kit örésekor az építkezéseket leállították. Klebelsberg már 1913-ban, az egyetem tényleges megnyitása elő tt közigazgatási bíróként . tehát feladat- és ügykörébe nem tartozóan . munkaprogramot dolgozott ki az egyetem jövendő feladatairól. Memorandumában az egyetem sajátos hivatásának jelölte meg a Balkánnal (török filológiával és történelemmel, bizantológiával, szlavisztikával) való foglalkozást, s az ezeknek megfelelő tanszékek felállítását. 1922-ben, az építkezések újbóli beindulásakor . alkalmazkodva a megv áltozott körülményekhez . lemondott arról, hogy Debrecent a keleti tudományok központj ává tegye, de változatlanul ragaszkodott valamennyi fakultása megfelelő elhelyezé-
Klebelsberg Kuno egyetempolitikai törekvéseinek főbb jellemzői
257-séhez. (Az építkezések gyorsaságát jelzi, hogy néhány klinikát már 1923. szeptember 23- án átadtak, a klinikai telepek egészét pedig 1926. október 23-án avathatták fel.) A debreceni egyetemi építkezések (a szegedihez hasonlóan) nemcsak építési ütemük szokatlan gyorsasága miatt érdemelnek figyelmet, hanem azért is, mert azokban Klebelsberg oktatáspolitikai döntéseinek egyéni sajátosságai is tükröző dtek. Azt vallotta, hogy a kultúrális beruházásokra állami fedezetet kell biztosítani, de az érdekelt városoknak is részt kell vállalniuk egy-egy intézmény felállításának költségeibő l. A vidéki egyetemi városok közül különösen Szeged és Debrecen vállalt .erején felüli. áldozatokat egyetemei kiépítéséért. Az áldozatvállalás elutasítása . például Budapest esetében nem hátráltathatta elképzeléseinek megvalósítását.
Klebelsberg 1927-ben a mű egyetem mellett, Lágymányoson szerette volna az ország
legnagyobb természettudományi intézetét felépíteni, de a fő város nem vállalta a mocsaras
részek feltöltését. Az elutasításra a Pesti Naplóban válaszolt: .A válasz világos és
határozott… Engem tehát nem érhet az a vád, hogy az új létesítményeket nem ajánlottam
volna fel a fő városnak. Minthogy azonban Magyarországnak figyelemmel kell lenni a
világ tudománypolitikájának irányzatára és szüksége van a természettudományi intézetekre,
én nem állhatok meg munkámban. Az intézményekre nem egyik vagy másik vá-
rosnak, hanem az egész nemzetnek van szüksége. És mivel a fő városi törvényhatósági
bizottság elhárította magától az áldozatokat, azért most oda kell mennünk, ahol nagyobb
megértésre találunk… A szegedi egyetemnek van külön természettudományi kara,
amelynek kifejlesztése most, hogy Budapest a természettudományi építkezéseket elhá-
rította magától, aktuálissá válik…
Budapesttel szemben jó és tiszta a lelkiismeretem. Tálcán hoztam egy európai megold
ást. A városnak teljes joga volt elfogadni vagy el nem fogadni. Határozata azonban új
fejlő dés folyamatát indította meg.. (Glatz , 1990. 425.427. o.)
Az egyetemi építkezések során Klebelsberg arra törekedett, hogy az új létesítmények
hasznosak, s egyben európai mércével mérve is szépek legyenek. A debreceni és szegedi
egyetemi klinikák elhelyezése, Szegeden a Dóm tér kialakítása, az egyetemi épületek
freskókkal való díszítése, a Dóm tér épületeinek árkádjai alatt elhelyezett Nemzeti Eml
ékcsarnok, a Dóm orgonája, a Hő sök kapuja idő tállóan bizonyítja mű vészetek iránti érz
ékét, nagyvonalúságát. A kimagasló alkotásokra törekvés ugyanakkor takarékossággal
is társult.
Glattfelder Gyula szeged-csanádi megyés püspök szavait idézve a szegedi Dóm téri
épületek és az emlékcsarnok, …. e mű vészeti csoda egyedüli magyarázata a szétszórt
erő k egyesítése, s hogy azokból az építményekbő l, melyeket városnak, államnak, egyh
áznak külön-külön szükségképpen fel kellett volna építeni, egy mű vészi lélek elgondol
ása és agitációja folytán több költség nélkül lett az ország egyik látványossága, dísze, a
magyar alkotó zseninek messze földön dicső sége.. (Huszti , 1942. 284. o.)
Az új alkotások kétségtelenül propaganda célt is szolgáltak. A szegedi templomtér
felavatása olyan idő pontban történt, amikor az építő mű vészek budapesti nemzetközi
kongresszusa ülésezett, a szegedi Dóm orgonája elkészültével is szándékosan esett egybe
a budapesti nemzetközi orgonamű vészeti kongresszus. A kongresszusok külföldi vendé-
gei megcsodálták az új alkotásokat és hazájukban . Klebelsberg reményeinek megfelelő en
. lelkes írásokban számoltak be a magyar kultúra eredményeirő l.
Kékes Szabó Mihály
258
A szépség és modernség igénye mellett építő munkáját célszerű megfontolások irá-
nyították. 1926-ban így adott számot az egyetemi építkezések állásáról: …. az elmúlt két
évben már megnyitottam Pécsett a gyermekklinikát 120 ággyal és Debrecenben egy má-
sikat 132 ággyal, holnapután pedig . Szegeden . egy egész klinikai telep alapkövét 83
ágyas gyermekklinika fundamentumába teszik le… A gyermekklinika mögött még e hó-
napban megkezdjük a nő gyógyászati és szülészeti klinikának, a magyar anya klinikájá-
nak munkáit (Klebelsberg , 1926. 353. o.).
Klebelsbergnek a szegedi klinikai építkezések alapköve letételénél elmondott beszé-
dérő l a Délmagyarország 1926. október 6-i száma adott hírt.
A tudósítás idézte a miniszter szavait: .Az optimizmus a politikai élet oxigénje. Ki
képviseli a magyar jövő t, ha nem a magyar gyermek. A magyar gyermekek sorában bizony
nagy pusztítást visz véghez a csecsemő – és gyermekhalandóság. Szegeden száz élvesz
ületett közül tizenhat csecsemő hal meg, Csongrád vármegye területén tizenhét. Hollandi
ában, amelynek ugyanannyi a lakosa, mint Magyarországnak, nyolcezerre szorí-
tották le a csecsemő halandóságot akkor, amikor nálunk harmincnyolcezer csecsemő hal
meg, tehát harmincezer magyar ember életét lehet és kell megmentenünk… A magyar
kultuszminiszter a magyar gyermek minisztere. Nem véletlen, hogy az egyetem alapk
övének letételével éppen egy gyermekklinika alapkövét tettük le. Itt most nemcsak egy
gyermekkórház épül, hanem fő iskola is, amely orvosokat nevel a magyar gyermek szá-
mára..
Klebelsberg irányító, szervező munkája mellett számos írásában és beszédében foglalkozott
a kultúra magasabb intézményeivel. Három intézményt tekintett különös fontoss
ágúnak: a Magyar Tudományos Akadémiát, az egyetemeket, valamint a közgyű jtem
ényeket (könyvtárakat, levéltárakat és múzeumokat). Az egyetem lényegét a tanításban
és kutatásban látta. A vidéki egyetemek életrehívásával és mű ködési feltételeik biztos
ításával . többek között . a magasabb szintű oktatás feltételeinek a megteremtéséhez
kívánt hozzájárulni. Azt vallotta, hogy az .1000.2000 hallgatóval bíró kis egyetem hasonl
íthatatlanul nagyobb tanítási eredményt tud felmutatni, mint az az elefantiázisban
megbetegedett intézmény, mint aminő a budapesti egyetem volt.. (Glatz , 1990. 481. o.)
A pesti egyetem túlméretezettségét, az oktatók és diákok közötti kapcsolat személytelens
égét visszatérő en kritizálta. A vidéki egyetemeken megvalósíthatónak tartotta,
hogy egy-egy tanárnak csak annyi növendéke legyen, amennyit személyesen megismerhet,
ahánnyal egyénileg foglalkozhat. Használhatatlannak tartotta az olyan egyetemi oktat
ót, …. aki a katedra magasságaiból elszavalja, elmondja vagy elmotyogja a maga tudom
ányát; egyébként az ifjúsággal nem törő dik, s azután ismeretlen tömegeket levizsg
áztat, pár futó perc alatt szerezve felületes benyomást arról, hogy a vizsgázó komolyan
tud-e, vagy csak a vizsgára van ad hoc bepaukolva… Ahol a tanár igaz pedagógus, ott
valóságos munkaközösség fejlő dik ki közte és tehetséges hallgatói között. Ez az eszm
ény, amely felé törekedni kell, ezért szeretném a csekélyebb létszámmal dolgozó vidé-
ki egyetemek munkáját, és ezért igyekszem a budapesti egyetem létszámát olyan mért
ékben lecsapolni, hogy a fő városban is lehető vé tegyük a termékeny személyes kapcsolatot
tanár és tanítvány között. . írta a Pesti Napló 1929. július 21-i számában (Glatz ,
1990. 534.535. o.).
Klebelsberg Kuno egyetempolitikai törekvéseinek főbb jellemzői
259
Az egyetemi végzettségű ektő l elvárta, hogy . amellett, hogy szakmájukhoz általában
értenek . tudásoknak legyen olyan ága, amelyben különösen kiképezték magukat.
Az egyetemi oktatás rákfenéjének tartotta az elő adások túlsúlyát, mert hallgatásra,
passzivitásra kényszerítik a hallgatókat. Az oktatás új formáinak (a szemináriumoknak
és a laboratóriumi gyakorlatoknak) az elterjesztésére törekedett. A tanszéki speciális
könyvtárakat, valamint a természettudományi tárgyaknál a kísérleti laboratóriumokat tekintette
a .magasoktatás. korszerű formáinak.
Az egyetemi oktatás színvonalának emelése érdekében megreformálta a bölcsészeti
oktatást, a jogi oktatás szigorítását és korszerű sítését szorgalmazta, illetve revízió alá
vette a közgazdasági egyetem tanítási rendjét.
A tanulmányi és szervezeti újítások mellett intézkedéseket dolgozott ki a diákság
szociális gondjainak enyhítésére. A kollégiumi elhelyezési lehető ségek javítása érdeké-
ben Budapesten és a vidéki egyetemi városokban új internátusok kezdték meg mű ködé-
süket. (Szegeden a Horthy Miklós Kollégium és a Szent Imre Kollégium nyitotta meg
kapuit minisztersége alatt.)
Klebelsberget ezer szál fű zte Szegedhez, Szeged környékéhez és az Alföld népéhez.
1926-tól Szeged országgyű lési képviselő je volt, s ezt követő en rendszeresen . általában
kéthavonta . Szegedre leutazva találkozott választóival, felkereste az egyetemi építkezé-
seket, konzultált a város és az egyetem vezető ivel. Szeged iránti szeretetét jelzi, hogy
1928-ban . Glattfelder Gyula püspök közbenjárását kérve . engedélyt kért és kapott a
Szentszéktő l arra, hogy ő t és feleségét haláluk után a fogadalmi templom kriptájában temethess
ék el.
Szeged iránti vonzalma nem volt egyoldalú. 1926-ban . az egyetemi építkezések
megkezdésekor . az egyetem díszdoktorává avatta ő t, 1930-ban pedig az egyetemi építkez
ések záróköve letétele, a Dóm felszentelése, a Nemzeti Emlékcsarnok átadása és az
5000. népiskolai tanterem felavatási ünnepségei során Szeged díszpolgárává fogadta
Klebelsberget .
Halálakor a Délmagyarország így búcsúztatta: .Nem a politikust gyászoljuk benne és
nem a minisztert. A politikust érhette gáncs, a minisztert illethette kritika. De
Klebelsberg városszeretete, teremtő ereje, alkotóképessége, örökké lázas, örökké tevé-
keny, csak alkotásban megpihenő s nyugalmat csak a teremtésben találó fáradhatatlan
aktivitása elő tt barát és ellenfél egyformán meleg kegyelettel hajtja meg az elismerésnek
immár fekete lobogóját…. (Délmagyarország , 1932. október 12.).
Kékes Szabó Mihály
260
Irodalom
Glatz Ferenc (szerk., 1990): Tudomány, kultúra, politika. Gróf Klebelsberg Kuno válogatott beszédei és írásai
(1917.1932). Válogatta, az előszót és jegyzeteket írta Glatz Ferenc. Európa Könyvkiadó, Budapest.
Huszti József (1942): Gróf Klebelsberg Kuno életműve. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.
Klebelsberg Kuno beszédei, cikkei és törvényjavaslatai 1916.1926. Athenaeum, Budapest, 1926.
Klebelsberg Kuno (1930): Jöjjetek harmincas évek! Athenaeum, Budapest.
ABSTRACT
MIHÁLY SZABÓ KÉKES: THE MAIN FEATURES OF KUNO KLEBELSBER’S
UNIVERSITY POLICY OBJECTIVES
Kuno Klebelsberg, Minister of Religious Affairs and Public Education between 1922.31,
understood and professed that the only way for Hungarians to escape the deep lethargy of territorial
losses and economic collapse after the first world war was to aspire for cultural supremacy
by preserving and improving the cultural achievements of the nation. Because of the
scarcity of financial resources, in his first years in office Klebelsberg provided the conditions
for the operation of institutions that served the preservation and improvement of higher
learning. Later he focused on the development of institutions for promoting access to culture
and education for the entire population. Under the auspice of targeting cultural supremacy, he
urged the relocation of the universities of Kolozsvár and Pozsony to Szeged and Pécs, respectively.
These universities had been established earlier but were prohibited in their operation
by the administration of Romania and Czechoslovakia, the countries which these regions
had been annexed to. Klebelsberg provided for the establishment, building and equipping of
the universities in the country towns of Szeged, Pécs and Debrecen (the last of which had
been opened in 1914 but was operating under basic conditions because of the war.) Klebelsberg
wished to develop the country universities into regional cultural centers. He expected
the staff of departments of the same disciplines at different universities to provide new impetus
to academic life in Hungary with discussions and debates. He obtained state support for
the construction of university buildings but the towns in question also had to contribute to the
costs of establishing the institutions. Klebelsberg insisted that the new buildings had to be
functional as well as beautiful by European standards. Since the country universities were
smaller than the Budapest institution, he believed that personal contact between professors
and students would be possible there. He also promoted the greater use of more intensive
forms of instruction, such as seminars and laboratory practices. He took several measures to
raise the standards of instruction and to ease the welfare problems of students.
MAGYAR PEDAGÓGIA 96. Number 3. 253.260. (1996)
Levelezési cím / Address for correspondence: Kékes Szabó Mihály, József Attila Tudom
ányegyetem Pedagógiai Tanszék, H.6722 Szeged, Petőfi S. sgt. 30.34.