Alföldi András (Pomáz, 1895. augusztus 27. – Princeton, 1981. február 12.) régészprofesszor, ókortörténész. Behatóan foglalkozott epigráfiával és numizmatikával is. Legfőképpen a császárkori Pannóniára specializálódott, de érintette a hunok és az avarok hagyatékát is.
Alföldi Antal orvos és Klein Sarolta gyermeke.[1]1913-ban érettségizett, majd a Budapesti Tudományegyetemen szerzett történészdiplomát és bölcsészdoktorátust 1918-ban. Ekkor dolgozott a Nemzeti Múzeum Éremtárában. 1923 és 1932között a Debreceni Egyetem ókori történeti katedráján, 1932-től 1947-ig pedig a Budapesti Egyetem Érem- és Régiségtani Intézetének vezetőjeként adott elő régészetet. A nála készült disszertációk egy egységet alkotva törekedtek a teljes ismert forrásanyag közlésére, interdiszciplináris eredményeket is felhasználva. Ennek az egységnek a keretében dolgozott a feliratcorpuson és e cél érdekében különböző tudományterületeken dolgozókat tömörített a Corona Archaeologicába.
1947-ben Angliába emigrált, majd egy év múlva Svájcban telepedett le, ahol a Berni Egyetem ókori történeti katedrájára került, majd 1952-től 1956-ig Bázelben volt egyetemi tanár. Ezek után a Princetoni Egyetem meghívására az USA-ba ment, ahol 1965-ig, nyugalomba vonulásáig egyetemi tanárként működött, és ókortörténeti kutatásokkal foglalkozott.
Hatalmas tudása és tudományszervezői munkássága nagy hatással volt a császárkor, majd később Róma egész történetének kutatására. Szerkesztette többek között a Numizmatikai Közlönyt, 1940-től az Archaeologiai Értesítőt, 1949 és 1955 között a Dissertationes Berneusest, 1955–1965 az Antiquitast. Tagja volt a Pápai Régészeti Akadémiának, valamint a francia, az angol, a svéd, a dán és az osztrák tudományos akadémiáknak. 1960-ban a Premio Cintori di Roma díjjal tüntették ki.
- 1926 Der Untergang der Römerherrschaft in Pannonien. Berlin/Leipzig.
- 1930 A gót mozgalom és Dácia feladása. Bp.
- 1932 Leletek a hun korszakból. Arch. Hung. IX. Bp.
- 1935 Epigraphica. Pécs.
- 1939 Ein neues Verfahren für die Reproduktion. Berlin.
- 1940 Dákok és rómaiak Erdélyben. Bp.
- 1946 Az utolsó nagy pannon császár. Bp.
- 1948 The Conversation of Constantine and Pagan Rome. Oxford.
- 1952 A Conflict of Ideas in the Late Roman Empire. Oxford.
- 1953 Studien über Caesars Monarchie. Lund.
- 1957 Die trojanischen Urahnen der Römer. Basel.
- 1965 Early Rome and the Latins. Ann Arbor.
- 1968 Die Hilfstruppen der römischen Provinz Germania inferior. Düsseldorf.
- 1969 Fasti Hispanienses Senator. Wiesbaden.
- 1971 Caesarin 44 v. Chr. Bonn.
- 1976 Octavians Aufstrieg zur Macht. Bonn.
- 1977 Das frühe Rom und die Latiner. Darmstadt.