Bud János (Dragomérfalva, 1880. máj. 30. – Bp., 1950. aug. 7.): statisztikus, miniszter, egyetemi tanár. Bp.-i jogi tanulmányainak idején került az Orsz. Statisztikai Hivatalba. 1910-től a kereskedelemügyi min.-ban segédtitkár. 1916-ban a Közélelmezési Hivatalnál min.-i tanácsos, 1918-ban az Orsz. Árvizsgáló Bizottság elnöke. 1911-ben a bp.-i egy.-en a statisztika magántanára. 1920-tól a műegy. gazdaságpolitikai tanszékén ny. r. tanár. 1921-ben a közélelmezési min. államtitkára, a Bethlen-kormányban 1922. okt. 19-től 1924. máj. 24-ig közélelmezési miniszter. 1924. nov. 15-től 1928. szept. 5-ig pénzügyminiszter, majd 1928. szept. 5-től 1931. aug. 24-ig közgazdasági, ill. 1929. aug. 31-től egyben kereskedelemügyi miniszter. Pénzügyi politikája a bethleni „konszolidáció” nagybirtokos-nagytőkés érdekeinek szolgálatában állt. 1931-ben ismét elfoglalta egy.-i tanszékét. A Nemzetek Szövetsége pénzügyi bizottsága előtt ismételten képviselte Mo.-ot. 1922-ben Rétságon ngy.-i, 1927-ben ogy.-i képviselővé választották a békéscsabai kerületben. Szerk.-je volt a Közgazdasági Szemlének. – M. A munkanélküliség statisztikája Magyarországon (Bp., 1901); A gazdaságok társadalmi concentrációja (Bp., 1911); A gyermekmunka hazánkban és külföldön (Bp., 1911); Bűnügyi statisztikánk és kriminalisztikánk iránya (Bp., 1912); Árstatisztika (Bp., 1912).
Bud János, a magyar történelem egyik legnevezetesebb görögkatolikus személyisége a Zemplén-megyei Ladomérfalván született 1880. május 30-án. A budapesti egyetem jogi karának elvégzése után elsősorban mint szakíró hívta fel magára a figyelmet.
Sorra jelentek meg tudományos munkái. Legjelentősebbek: A munkanélküliség statisztikája Magyarországon; A gazdaságok társadalmi koncentrációja; A gyermekmunka hazánkban és külföldön; Bűnügyi statisztikánk és kriminalisztikánk statisztikája, Árstatisztika.
Felfelé ívelő pályája 1910-ben indult el. Ekkor segédtitkár lett a kereskedelmi minisztériumban, de 6 év múlva, viszonylag egészen fiatalon, 36 éves korában, mint miniszteri tanácsos a Közélelmezési Hivatalba került, 2 év múlva 1918-ban pedig az Országos Árvizsgáló Bizottság elnöke lett. 1920-ban a Műegyetem gazdaság-politikai tanszékén nyilvános rendes tanár, 1921-ben államtitkár a közlekedési minisztériumban .
1922-ben Rétságon nemzetgyűlési, 1927-ben Békéscsabán országgyűlési képviselővé választották. Szerkesztője volt a Közgazdasági Szemlének. 1922. október 19. — 1924. május 24. között közélelmezési miniszter. Az első világháború után hazánk nyomorúságos helyzetében a közélelmezés irányítása és biztosítása a lehető legnehezebb feladat volt.
Érthető, hogy kinevezéséről egyetlen hetilapunk a Görögkatolikus Tudósító ezekkel a szavakkal emlékszik meg: “… mikor a köznyomor a legáltalánosabb, mikor a fojtogató határok mellett az Isten különös ostoraként, mostoha időjárás, aljas kincsszomj, hitvány élősdi tobzódási vágy teszi a nép millióinak életét napról-napra keserűbbé, a közélelmezés hálátlan, embert emésztő, de nagyon is embert kívánó ügyét az illetékes tényezők Bud János dr. kezében látják biztosítottnak…egy ország, az elhagyott, legsúlyosabb élet-halál harcot vívó ország miniszteri székei közül a legkínzóbbat, a leggyötrelmesebbet kapta Bud János dr. (1922 november 19. szám)
1924. november 15. — 1928. szept. 5. között pénzügyminiszter. Ebben a beosztásban is rendkívül nehéz feladat várt rá. Véget kellett vetnie a világháború óta tartó és egyre fokozódó inflációnak. A csaknem teljesen elértéktelenedett akkori pénz, a korona helyett megteremtette az új, a szilárd magyar pénzt, a pengőt, mely Közép-Európa legstabilabb, legértékállóbb pénznemének bizonyult.
1928. szept. 5. — 1931. aug. 24-ig közgazdasági miniszter. Felkészültségét és munkabírását az ország vezetői maximálisan hasznosítják: 1929. aug. 31-én kereskedelemügyi miniszternek is kinevezik. 1931. aug. 24-én mindkét minisztérium vezetésétől visszavonul, és újra elfoglalja a Műegyetem professzori katedráját.
Bud János testvérünk, hitvalló görögkatolikus volt. Sokirányú elfoglaltsága mellett is talált rá időt, hogy tevékenyen vegyen részt egyházunk életében. Tagja volt a Magyar Görögkatolikusok Országos Szövetségének és a budapesti Rózsák terei Egyházközségünk képviselőtestületének.
Élénk figyelemmel kísérte a magyar görögkatolikus fiatalok sorsának alakulását. Egyik fő védnöke volt a Vasvári Pál Körnek, a budapesti görögkatolikus egyetemisták és főiskolások egyesületének.
1943. őszén 200 fővárosi görögkatolikus egyetemista elhatározta, hogy egyetlen szervezetben tömöríti valamennyi görögkatolikus egyetemistát és főiskolást.
Felvették a kapcsolatot Debrecen, Kolozsvár, Szeged, Pécs, Sopron, Miskolc felsőfokú intézményeinek görögkatolikus hallgatóival, s megszervezték a Magyar Görögkatolikus Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetségét. Az alakuló nagygyűlést Budapesten tartották 1943. dec. 7-én. Az ünnepi beszédet Bud János tartotta. Ebben felhívta a fiatalok figyelmét a görögkatolikus fiatalok különleges küldetésére, és lelkükre kötötte: maradjanak egész életükben hűségesek a mi Szentegyházunkhoz. De jó lenne, ha ezt a prófétai szózatot annyi év távlatából a mi fiataljaink is meghallanák!
Bud János 1950. aug. 7-én hunyt el Budapesten. Hitvallása és szertartásunkhoz való hűsége legyen örökérvényű példamutatás a mai görögkatolikusok számára is.