Karafiáth Jenő

Tevékenység:várospolitikus, jogász, sportvezető

Sírkert:Farkasréti temető, Budapest

Parcella, Szakasz, Sor, Sír:46/4, N/A, 1,  14

Védett:2004

További adatok

Született:1883. júl. 31. Budapest

Elhunyt:1952. máj. 26. Budapest

Rövid leírás

A kincstári jogügyi igazgatóság munkatársa (1906–1919). A Keresztény Nemzeti Egység Pártja (KNEP), az Egységes Párt, a Nemzeti Egység Pártja majd a Magyar Élet Pártja tagja, nemzetgyűlési (Ipolyszalka, 1920–1926), ill. országgyűlési képviselője (Ipolyszalka, 1927–1937). A Belügyminisztérium (BM) politikai államtitkára (1919. szept.–1919. nov.), a Miniszterelnökség államtitkára (1919. nov.–1920. máj.), Károlyi Gyula kormányának vallás- és közoktatásügyi minisztere (1931. dec. 16.–1932. okt. 1.). Budapest főpolgármestere (1937. febr.–1942. márc.). A II. világháború után a budapesti népbíróság elítélte, a börtönben halt meg.

Az Országos Testnevelési Tanács (OTT) elnöke (1923–1931), a két világháború közötti korszak egyik legjelentősebb sportvezetője, nevéhez fűződik a leventemozgalom alapját képező, az ifjúság honvédelmi neveléséről szóló törvény kidolgozása és beterjesztése (1921).

Karafiáth Jenő főpolgármester (1937-1942) (Budapest, 1883-1952) Jogot végzett, ügyvédi praxist folytatott. Az egyetemi ifjúság egyik vezére volt, egyetemi zászlóaljak szervezésével tűnt ki. Egész pályafutását a sport és az ifjúságnevelés töltötte be. Ezek támogatására az Országos Testnevelési Tanács elnökeként (1923-) több indítványt tett, így a parlamentben egy testnevelési főiskola létrehozását és a testnevelési törvény megalkotását kezdeményezte. 1932-ben vallás- és közoktatásminiszter volt a Károlyi kormányban.