Az emberek szeretni fogják az új Városligetet – Baán László előadása a Polgári esték rendezvénysorozat keretében

, , , , , , , , , , , ,

A „Hol tart jelenleg a Liget Budapest Projekt?”, és a „Milyen Városliget fogadja majd néhány éven belül a látogatókat?”– kérdésekre Baán Lászlótól, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójától, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosától várta a válaszokat a hallgatóság február 7-én este, a Klebelsberg Emlékházban. A Varga Mihály pénzügyminiszter, a II. és a III. kerületek országgyűlési képviselője meghívására érkezett vendég a jövő Városligetét mutatta be a nagyszámú érdeklődőnek.

 

Az előadáson a hazai kortárs városfejlesztésben egyedülálló projektbe nyerhettek bepillantást a megjelentek. De, ahogy azt az előadótól megtudtuk, nem csak hazánkban páratlan ez a számtalan igény figyelembevételével megtervezett nagyszabású kulturális projekt, hanem világszinten is kiemelkedő: néhány közel-keleti és ázsiai területet leszámítva jelenleg sehol nem formálódik hasonló méretű és ilyen magas színvonalon tervezett, ennyi kulturális intézményt, illetve kikapcsolódási, pihenési lehetőséget nyújtó projekt.

De tekintsünk kicsit vissza a kezdetekre. A kormány 2011-ben döntött először a Liget megújításáról, de akkor még csak egy múzeumi negyedre, egy kisebb területre szólt a program, amely 2013-tól kibővült és a Liget egészére kiterjedt. „A projekt nagyjából 12 nagyobb alprojektből áll, ezeken több száz kiváló hazai és külföldi szakemberrel együttműködve dogoztunk és dolgozunk folyamatosan – hallottuk. – Mi valamennyien pontosan tudjuk, hogy az egyes részterületek milyenek lesznek, és ennek eredményeként azt is tudjuk, hogy a Liget egésze, ez a száz hektárnyi terület milyen lesz. Biztosan állítható, hogy minden részletében mindenkinek többet fog nyújtani, mint eddig. Bárki, bármilyen céllal érkezik majd ide – szórakozás, kultúra, pihenés, gasztronómia, sport, gyerekprogram, kutyasétáltatás –, egy jobb Ligetet fog találni. Biztos vagyok abban, hogy az emberek szeretni fogják az új Városligetet.”

A Városliget fejlesztését gyakorlatilag a kezdetektől sok támadás érte itthon az ide tervezett múzeumok és intézmények miatt, illetve a Liget, feltételezések szerint csökkenő zöldterületeinek, növényvilágának és faállományának a védelmében. „Kinek jutott eszébe az az őrültség, hogy egy zöld parkba intézményeket és múzeumokat telepítsen?” – idézte az előadó az ellenzők által gyakran hangoztatott vádat. „Erre a kérdésre a válasz már a múltban, közel 150 évvel ezelőtt megszületett” – jelezte a főigazgató úr, utalva azokra az épületekre, amelyek a Városligetben, Európa egyik első, közparknak épült közparkjában 1866-tól kezdve megépültek. Ekkor nyitotta meg kapuita Fővárosi Állatkert. Ezt követően számos további kulturális és szórakoztató intézmény települt a Ligetbe: a Városligeti Színház (1879), a Régi Műcsarnok (1885), az Iparcsarnok (1885), a Városligeti műjégpálya (1895), a Közlekedési Múzeum (1896) a Műcsarnok (1898), a Szépművészeti Múzeum (1906), a Vajdahunyad vára (1908), a Széchenyi fürdő (1913).

„Az új Liget nem lesz túlépített, és zöldfelületeinek aránya sem fog csökkeni – hallottuk az előadótól. – A Ligetnek jelenleg hatvan százaléka zöldfelület, a különböző épületek a terület öt-hat százalékát foglalják el, több mint egyharmadát pedig beton fedi. A betonozott részek zöldfelületbe vonásával hatvanról hatvanöt százalékra növeljük a zöldterületet, ami így nemhogy kisebb, de a korábbinál nagyobb lesz. De nem lesz túlépített sem a megújuló Városliget – az épületek összességében továbbra is nagyjából hat százalékot foglalnak el –, köszönhetően annak is, hogy a jelenlegi projekt keretében megépülő új intézmények döntően korábbi építmények helyén állnak majd.”

A Liget legrégebbi, 1885-ben épült, ma Olof Palme néven ismert kőépületében, az egykori Régi Műcsarnokban a Millennium Házát alakítják ki.Nyolcszáz négyzetméteres, Zsolnay kerámiával díszített, nagyszabású belső tereit az elmúlt több, mint 130 év alatt a legkülönbözőbb célokra használták, napjainkra nagyon leromlottak, hihetetlenül rossz állapotba kerültek. Most teljesen felújítják és restaurálják, a pécsi gyárral együttműködve pótolják Zsolnay kerámiáit, így ősztől már egy gyönyörű kiállítótér várja a látogatókat. Benne egy ligettörténeti kiállítással, majd a 19-20. század fordulójának Budapestjét bemutató, interaktív tárlattal, az épület előtt pedig egy Zsolnay szökőkúttal díszített, több ezer négyzetméteres rózsakerttel.

A Városligeti Színház favázas kis épülete 1879 óta várta a nézőket a mai Ajtósi Dürer sor-Dózsa György út sarkán. E köré építették föl 1909-ben a Vágó-testvérek, a Vágó József és Vágó László építészek tervezte, a bécsi geometrikus szecesszióval rokonságot mutató szép színházat, amely szerencsésen átvészelte a háborút, de 1951-ben mégis lebontották, hogy megkönnyítsék az ünnepi demonstrációk alkalmával a Felvonulási térre kanyarodó tankok útját. De a favázas kis mag megmaradt és a mai napig ott áll. A Vágó-tervek alapján újraépülő épületben, az eredeti magot is megőrizve egy gyermek- és ifjúsági színház fog működni, amelynek belsőépítészeti, technikai megoldásaita színvonalas gyermekelőadásairól ismert Kolibri Színház szakembereinek a tapasztalatait is figyelembe véve alakították ki.

Közismert, hogy a Ligetbe szánt három múzeumra nagyszabású nemzetközi építészpályázatokat hirdettek. A Magyar Zene Házapályázat győztese a világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto lett. A magyar zenetörténetnek és zeneművészetnek dedikált, különleges formavilágú terv megvalósítása a szocializmus éveiben emelt, igen szerény építészeti kvalitásokat mutató egykori Hungexpo irodaházak helyén már elkezdődött, várhatóan 2020-ra be is fejeződik, és kiállításoknak, zenepedagógia foglalkozásoknak, kisebb koncerteknek nyújt különleges atmoszférájú színteret.

Az Új Nemzeti Galérianemzetközi építészpályázatát egy másik japán iroda, az építészet Nobel-díjának tekinthető Pritzker-díjjal elismert SANAA építésziroda nyerte. A 2021 végére elkészülő, négyezer négyzetméter alapterületű múzeum a Petőfi Csarnok helyén áll majd. A múlt és a jelen közötti kontinuitás ez esetben is érdekes, ugyanis itt épült meg az 1885. évi Országos Általános Kiállítás Iparcsarnoka, amely egészen a II. világháborúig állt. Akkor súlyosan megsérült, így lebontották, de alapjaira húzták fel 1947-ben a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) egyik kiállítási csarnokát, amelyből 1985-ben, egy jelentős átépítést követően lett Petőfi Csarnok.

Lebontják a jelenlegi Közlekedési Múzeumot, a helyére az eredeti tervek alapján építik meg azt a kupolás épületet, amely 1896-ra, a millenniumi kiállításra készült el, és amelyből három év múlva Közlekedési Múzeum lett. A jövőben Feltalálók Háza néven,a magyar innováció központjaként, a legkorszerűbb technológiával felszerel interaktív tudományos központként, amolyan Science Centerként működik, a világhírű magyar találmányok és géniuszok dicsőségét hirdetve.

A Liget Dózsa György úti, 50 ezer négyzetméteres, parkolóként használt betonozott területéből zöld promenádlesz, és itt áll majd a Néprajzi Múzeumis. A nemzetközi meghívásos építészpályázaton első díjjal elismert terv – egy magyar tervezőiroda, a Ferencz Marcel vezette NAPUR Architect terve – azóta elnyerte a „Világ legjobb középülete-díjat” is. A terv nagy erénye, hogy megteremti, pontosabban visszaállítja azt az egykori tengelyt a Városligeti fasor és a Liget között, amely eredetileg is megvolt. A fordított kapuként, közel szimmetrikusan alakított, mesterséges zöld dombként megjelenő épület hatvan százaléka – kiállítótereinek nagy része – bekerül a föld alá, a kiállított tárgyak fényvédelmét is szolgálva, de a Liget területét is jótékonyan kímélve.

A Néprajzi Múzeum építése már megkezdődött, miként a Vidámpark helyén, a Fővárosi Állat- és Növénykert részeként megépülő fedett Pannon Park Biodómépítése is. Kéthektáros tere szubtrópusi növény- és állatvilággal benépesített közösségi térként fogadja majd az érdeklődőket 2020-tól. Figyelemre méltó, hogy a magyar tervezőiroda, a Paulinyi-Reith & Partners Zrt. által megálmodott, hatalmas „buborékot” 2018-ban Európa legjobb szabadidős épületének választotta a nemzetközi ingatlanszakma az International Property Awards díjátadóján.

            Idén őszre várható annak a kalandparkkal kiegészített játszótérnek az átadása is, amely jelen pillanatban Európa legkorszerűbb és legnagyobb, több mint 10 ezer négyzetméteres, a legkülönbözőbb korosztályoknak szánt játszóterének ígérkezik. Koncepciójának kialakításakor mindvégig együttműködtek egy 12 fős gyermekcsoporttal és az ő igényeiket, vágyaikat is figyelembe véve tervezték meg a játszóteret.

Bár a Liget Budapest Projekt teljes befejezése 2021-22-re várható, bizonyos részeit már birtokba vehette a nagyközönség.  Az elmúlt év novemberben fejezték be a Szépművészeti Múzeumtörténetének eddigi legnagyobb, 14 ezer négyzetmétert érintő megújítását, és adták át az ostrom alatt súlyosan megsérült és több mint hetven évig lezárt, most gyönyörűen helyreállított Román Csarnokát, továbbá a magas színvonalon kialakított új közönségforgalmi területeit. De már néhány hete használhatják az állatok és gazdáik azt a hazai viszonylatban egyedülálló, ötezer négyzetméteres kutyás élményparkot is, amit kutyabarátokkal, etológusokkal és egyéb szakértőkkel karöltve terveztek meg.

Az említettek mellett apróságnak tűnik, de korántsem lényegtelen, hogy eltávolítják a Ligetből a szegényes kinézetű és kínálatú ajándékbódékat, helyettük három pavilonépül, amelyeknek az az érdekessége, hogy eredetileg is a Ligetbe szánta őket tervezőjük, Feszl Frigyes építész, aki a Pesti Vigadót is jegyzi. Akkoriban meg is épültek, de az idők folyamán többször áthelyezték, majd lebontották őket. A Budapesti Levéltárban mostanában megtalált eredeti tervek alapján, de modernizálva térnek majd vissza a Ligetbe.  A Regnum Marianum templommal és a közvéleményt mindmáig megosztó 56-os emlékművel kapcsolatban feltett hallgatói kérdésre adott válaszból megtudhattuk, hogy az egykori templomot egy emlékjel és egy térszín alatti kis emlékhely fogja megidézni. Az 56-os emlékmű pedig – melyet az előadó egy, vélhetően a hallgatóság nagy részét meggyőző interpretációban vett védelmébe – továbbra is a parkban marad.

  „Vajon az új intézmények által generált nagyobb látogatószám és autóforgalom nem terheli-e a túl a Ligetet, nem amortizálja-e le túlságosan a parkot?” – idézett újabb, egyébként joggal felmerülő kérdéseket Baán László. „Egy, a látogatói szokásokra vonatkozó felmérés szerint jelenleg valamivel több, mint 4 millió látogató keresi fel évente a Ligetet – tudtuk meg. – A megújult Városligetbe húsz százalék látogatói növekedés prognosztizálható, vagyis évi 5 millió látogatóval számolunk. A számok egyértelműen mutatják, hogy a magas látogatószámot mindenekelőtt a Ligetben található intézmények (múzeumok, kikapcsolódásra szánt intézmények, stb.) generálják, míg a parkot elsősorban és jóval kisebb arányban a zöldbe vágyó, sportolni, játszani, kutyát sétáltatni vágyó környékbeliek használják. A Budapesti Corvinus Egyetem tájépítészei által végzett felmérés azt mutatta, hogy egy ligetlátogatóra ma 600 négyzetméter zöldfelület jut. Ha húsz százalék forgalomnövekedéssel, vagyis 5 millió látogatóval számolunk, ez lecsökkenhet 500 négyzetméterre, ami még mindig nagyon messze van a nyugat-európai parkok kihasználtságától, és még mindig nem beszélhetünk elviselhetetlenül intenzív parkhasználatról. Ami pedig az új intézmények által várhatóan generált autóforgalmat illeti, azon a Ligeten átfolyó M3 autópálya-bevezetés megszüntetésével, a Liget körüli forgalom megváltoztatásával, illetve földalatti parkolókkal kívánunk segíteni.”

Az előadó röviden bemutatta a Városligettől távolabb zajló, de a projekthez tartozó további fejlesztéseket is. Az egykori Szabolcs utcai klinikák egyik tömbjében épül meg Európa legnagyobb és legkorszerűbb múzeumi háttérintézménye, az összesen 35 ezer négyzetméteres, 350 ezer műtárgy befogadására alkalmas múzeumiraktárés a legkorszerűbb technológiával felszerelt restaurátori központ. De az ország távolabbi részébe is jut a fejlesztésből: az 1830-as években épített, de valójában soha nem használtkomáromi Csillagerőd téglaboltozatos tereiben a Szépművészeti Múzeum gazdag gipszszobor- és festménymásolat gyűjteményét állítják ki.

„A millenniumi ünnepségek idején, 1986-ban mintegy 250 épületet húztak fel, igaz, nagy részüket csak az ünnepségek idejére a Városligetben 1896-ban – zárta le előadását Baán László. – Fél év alatt 5 millió ember látogatott a kiállításra, amely az akkori Magyarország teljesítményét mutatta be a világnak. Ipar, kereskedelem, kultúra, gasztronómia, mezőgazdaság és még számos terület képviseltette magát. Vagyis nem csak az egykori épületek, de a millenniumi kiállítás szellemisége okán is érdemes úgy tekintenünk a Városligetre, mint a magyar történeti emlékezetnek egy kiemelkedő helyszínére, és innen is megközelíteni jelenlegi átalakulását és célját.”

Rubóczki Erzsébet