VALLÁSPOLITIKA.
A magyar neonacionalizmus össze igyekszik fonni a hazafias és vallásos gondolatot.
1927.
Neonacionalizmus. 171. l.
Az államhatalom birtokáért fognak a világnézetek küzdeni. De éppen a dolgoknak ez az állása óriási felelősséget hárít a magyar történelmi egyházakra. Egyházainkban meg kell lennie a belső erőnek arra, hogy a tömegek további dekrisztianizálásának gátat tudjanak vetni. Ez reánk nézve lét vagy nemlét kérdése, mert Magyarország egy újabb szocialisztikus rezsimet már csak közgazdasági okokból sem bírna el. Gazdasági szervezetünk újabb összeomlása a magyar államot kitörölné az európai államok sorából.
1926.
Beszédei stb. 635. l.
Tegye meg az állam a szellemi és testi jólét biztosításában mindazt, amit gyenge pénzügyi eszközeivel meg tud tenni, de e mellett hagyjon szabad teret az egyházak és a társadalom működésének. Ez a szabadságnak útja s ez a tradicionális magyar kulturális és szociális politikából folyik.
1926.
Beszédei stb. 314. l.
A XIX. század államtudománya kétségtelenül túlbecsülte az állam erejét; akkor az volt a divatos felfogás, hogy a régebbi időben szükség volt az egyházak közreműködésére, de mindez a kultúra haladása folytán feleslegessé vált és ma az állam egyfelől a maga büntetőjogával és rendőrségével, másfelől kultúr- és szociálpolitikájával erkölcsi egészségben megtarthatja a keretében tömörült népeket. A világháborút követő forradalmak nem adtak igazat ennek a doktrinának és éppen ezért a nacionalista kultúrpolitika Magyarországon nem mondhat le történeti egyházaink közreműködéséről és támogatja is azokat, de viszont elvárja, hogy egyházaink békét tartsanak egymás között és az állammal is, mert súlyos helyzetünkben semmiféle belső meghasonlást elviselni nem tudnánk.
1929.
Jöjjetek stb. 19. l.
FELEKEZETI BÉKE.
Ami a valláspolitikát illeti, felfogásom szerint akkor van igazán rendjén az ország dolga, ha nincsen szükség vallási politikára. Én egyénileg mélységesen vallásos ember vagyok és azt kívánnám, legyen mindenki az, mert csak a vallássugalta nagy érzések képesek az emberi lélek romboló szenvedélyeivel szemben az egyensúlyt fenntartani. De szerencsétlen az az ország, ahol az a hatalmas energia, melyet a vallás fakaszt a lélekben, felekezeti torzsalkodásokban pocsékolódik el. Bomlásra van kárhoztatva az a nemzet, melynek különböző felekezeti fiai ellenségként törnek egymással szemben.
1922.
Beszédei stb. 607. l.
Elhibázná a front beállítását az az egyházpolitikus, aki a más felekezetűekkel kezdene torzsalkodást, aki a felekezetközi fronton akarna csetepatékat folytatni.
1927.
Neonacionalizmus. 83. l.
Ma, amikor a lét vagy nemlét nagy kérdése elé vagyunk állítva, ma, mikor elég egyetlen elhibázott lépés, hogy ellenségeink gúnykacaja között belezuhanjunk a mélységbe, ma a felekezeti béke fenntartása és ápolása egyik legelső honfiúi kötelesség. A nemzet létét, újjáéledését teszi kockára az, aki a nyolcmillió maradék magyar között felekezeti harcot szít. Úgy is fogunk vele bánni, mint a haza ellenségével.
1927.
Neonacionalizmus. 93. l.
Ez a nemzet halálos betegségből lábadozik, és aki egy betegszobában lármát csap és civódást csinál, azt onnan ki kell utasítani. Ez a magyar nemzet ma beteg nemzet, lábadozó nemzet. Felekezeteink is vigyázzanak idegeikre.
1928.
Neonacionalizmus. 298. l.
A haza mindenkitől megkívánja, hogy uralkodjék idegein és egyházainkkal szemben is főkikötése a nemzetnek, hogy a megindult nyugodt fejlődést viták felidézésével meg ne akasszák, az emberi életben elkerülhetetlen incidenseket beteges érzékenységből fel ne fújják, ellenkezőleg: minden egyház, más egyházak vagy az állam beavatkozását be sem várva, maga hallgattassa el az agresszivitásnak saját táborában netán felsivító hangját.
1927.
Neonacionalizmus. 83. l.