A trianoni traumát enyhíteni próbáló médiabirodalom és Klebelsberg kapcsolatát mutatja be az előadás. A politikusok között Klebelsberg Kunó gróf elsőként ismerte fel, használta és ragadta meg a Telefonhírmondó és a Rádió nyújtotta lehetőségeket. E találmánynak köszönhetően egyre növekvő hallgatóság ismerhette meg Klebelsberg kultúrpolitikájának a sarokköveit. A rádió a Trianonban elszakított területek magyar lakta lakosságát közvetlenül szólította meg a magyar írók, tudósok, zeneművészek előadásain keresztül. A rádió lehetőséget kínált, hogy Európához szóljon és megmutathassa a magyar kultúra európai vonatkozásait. Klebelsberg látta a rádió fejlődési potenciálját és az abban rejlő alapvetéseket. A rádió, Klebelsberg halála után emléket állított a nagyformátumú politikusnak, míg 1945 után megtagadta az emlékét. Az előadás célja ráirányítani a figyelmet az „elfeledett” és elfeledtetett gondolatokra, amelyeket Klebelsberg és a rádió vezetői együtt fogalmaztak és valósítottak meg az 1925-1945 közötti időszakban.