KÖNYVADOMÁNY PÉCSRŐL – A Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium felajánlása

A Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnáziumban néhány hónappal ezelőtt átnézték könyvtárállományt. A régóta nem olvasott, ezért selejtezendő könyvek listájára felkerült néhány régi kiadvány is, amelyek megsemmisítésébe a könyvtár munkatársai sehogyan sem szerettek volna belenyugodni.

Keresni kezdték azt a helyet, azt az intézményt, amelyben ezek tovább létezhetnének, ahol időnként még kézbe vennék és megbecsülnék őket. Első gondolatuk a Klebelsberg Emlékház volt, hiszen a Nagy Képes Világtörténet és A Pallas Nagy Lexikona köteteit alighanem Klebelsberg Kunó is forgathatta, és szinte bizonyosra vehető, hogy ott sorakoztak dolgozószobájának a polcain. Így kerültünk kapcsolatba az iskolával. A felajánlást nagy örömmel vettük és november utolsó napjaiban boldogan utaztunk a könyvekért Pécsre.

Az alábbiakban szólunk a kiadványok jelentőségéről, de megpróbáltuk kideríteni azt is, hogy miképpen kerülhettek ezek a több mint száz éves kiadványok az iskola könyvtárába. A szálak a 19. század végéig vezettek, a pécsi oktatás történetét is érintve. 

Feltételezhető, hogya könyvek eredetileg a Miasszonyunk Női Kanonokrend (Notre Dame rend) iskolájának a könyvállományába tartoztak. A rend 1851-ben telepedett le Pécsett és idővel, a zárdájuk mellett, különböző szintű – elemi, polgári – leányiskolákat alapított, illetve 1895-ben létrehozott egy tanítóképző intézetet is.

A tanítóképző alapításával kapcsolatos korabeli forrás már ekkor megemlíti a zárda könyvtárát, jelezve, hogy az már „készen van”, azaz állományával segíteni tudja a frissen alapított tanítóképző működését.(1) A tanítórend 1907-ben indította el azt a hatosztályos felső leányiskolát, amely 1916/1917-től leánygimnáziumként működött, 1921-ben – Szent Erzsébet névre keresztelkedés után – vált az ország egyik legjobb leánygimnáziumává. Az intézményt 1948-ban államosították, az apácák helyét világi tanárok vették át. A jogutód iskola 1950-ben vette fel a jelenleg is használt Leőwey Klára nevet.

Mindeközben a város zeneoktatásának középfokú intézményeként 1952-től működő Erkel Ferenc Zeneművészeti Szakiskola középiskolás növendékei szintén a Leőwey Klára Gimnáziumban, annak zenei tagozatos osztályaiban tanulták a közismereti tárgyakat, míg zenei-szakmai tanulmányaikat az Erkelben folytatták. 1957-ben a Leőwey Gimnázium négy zenei osztályát önálló intézménnyé – Zenegimnáziummá – szervezték, és az új iskolát ideiglenesen a Széchenyi István Gimnázium épületében helyezték el; a közismereti oktatásra külön tantestületet alakítottak ki.

A zenei-szakmai képzés azonban továbbra is a Zeneművészeti Szakiskolában folyt. Az új intézmény a Szent István tér 8. szám alatt önálló épületet kapott, ezzel egy ténylegesen önállósult intézményben kezdődhetett meg a képzőművészeti, majd hamarosan az iparművészeti képzés is. 1974-ben táncművészeti szak létesült, a képzést a Pécsi Balett művészei látják el azóta is. 1984-ben költözött az intézmény a Getto József Ybl-díjas pécsi építész tervei alapján készült jelenlegi épületbe. 2008-tól drámatagozatos gimnáziumi képzéssel bővült az iskola profilja.

A megszűnt apácarend egykori könyvtára a művészeti gimnáziumra hagyományozódott, így az értelemszerűen az iskolával együtt költözött. Az apácák vezette időszakhoz kötődik a Marczali Henrik szerkesztette Nagy Képes Világtörténet tizennyolc kötete is. A kiadvány 1898 és 1905 között, hihetetlenül rövid idő alatt jelent meg, ráadásul nem is akármilyen színvonalon foglalta össze a világ történetét. A kiváló történészek és kutatók által írt köteteket már a megjelenésük idején nagy figyelem kísérte, és feltételezhető, hogy azokat számos intézmény és magánszemély már a megjelenés pillanatában megvásárolta. Az igényes kivitelű kiadványokat az alábbi elismerő szavakkal méltatja az utókor:

„Bár a korabeli könyvkiadás minden attrakcióját felvonultató tucatnyi kötet a polgári nagyközönséget megcélzó népszerű szakmunkának készült, utólag kiderült, hogy történettudományi szempontból is klasszikust sikerült létrehozni. Elvileg egy ilyen munkához elegendő a kortársi feldolgozások alapos ismerete, s a tulajdonképpeni mű kompiláció, jobb esetben szintézis útján jön létre. A Nagy Képes Világtörténet ennél sokkal távolabb jutott.

Egészében is, de különösen a kitűnő Marczali által írott új- és legújabbkori részben alapszintű forráskutatásokra épül az anyag. A kötetek lábjegyzet anyaga is jelzi, s a figyelmes olvasó is lépten-nyomon tapasztalja, hogy elképesztő mennyiségű krónika-idézet, levélrészlet, majd később emlékiratok és a sajtó felhasználása is mutatják az alapos kutatómunkát… Mindent egybevetve megállapítható, hogy a vállalkozás elérte, sőt az utolsó köteteiben meg is haladta a korabeli történettudomány nyugat-európai átlagát… A könyv azonban nem csupán szemléletében volt korszerű, hanem nagyszerűvé és máig kikerülhetetlen kézikönyvvé teszi a hatalmas anyag, amit feldolgoz.”(2)

A 19. század végének másik nagy jelentőségű sorozata a Pallas Nagy Lexikona,volt, amelynek első kiadású példányaival gazdagodott a hidegkúti Emlékház. Ez esetben is érdemes megvizsgálni, hogy miként látja, hogyan értékeli a kiadványt a kései utókor:

„A Pallas Nagy Lexikona az első önálló, nem fordításon alapuló magyar nagylexikon, a századforduló kétségkívül egyik legnagyobb alkotása. A Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. adta ki 1893 és 1897 között 16 kötetben. A kor szinte egész magyar tudományosságát reprezentálta a több mint 300 fős szerzői gárda. Szócikkek sorozatát írta pl. Alexander Bernát, Bánki Donát, Cholnoki Jenő, Eötvös Loránd stb. A mintegy 150.000 szócikkben sikerült összefoglalni a korabeli tudomány színvonalán az ismeretek összességét.”(3)

Köszönet a pécsi iskola igazgatóasszonyának, Gosztomné Ivsics Eszternek, könyvtáros tanárának, Becskereki Tímeának és a könyvtár többi munkatársának a gazdag adományért.

  1. november 29.

Rubóczki Erzsébet

 

Jegyzetek:

  1. Forrás: Takács Zsuzsanna Mária: Tanítóképzés Baranyában a 20. század első felében

http://acta.bibl.u-szeged.hu/36336/1/vikek_020_021_047-053.pdf

 Kokas Károly: Nagy Képes Világtörténet – Ismertető

https://mek.oszk.hu/01200/01267/html/

  1. A Pallas Nagy Lexikona

https://mek.oszk.hu/00000/00060/html/