BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Klebelsberg kastély - ECPv4.8.1//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Klebelsberg kastély
X-ORIGINAL-URL:https://klebelsbergkastely.hu
X-WR-CALDESC:Events for Klebelsberg kastély
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=UTC+1:20200416T173000
DTEND;TZID=UTC+1:20200416T183000
DTSTAMP:20260525T041140
CREATED:20191216T163222Z
LAST-MODIFIED:20201126T161909Z
UID:1078-1587058200-1587061800@klebelsbergkastely.hu
SUMMARY:ELŐADÁSOK A ZENÉRŐL
DESCRIPTION:A járványhelyzet miatt a mai napra meghirdetett előadás elmarad. \nAz előadás új időpontja: 2020. október 1. \n  \nFerenc Józseftől Szent Istvánig \n1914-1938: Egy rövid emberöltő kulturális emlékezete a komolyzenében \n  4. rész – „Mikoron Dávid…” \n  \nZenével egybekötött ötrészes előadássorozat a két világháború közötti évek magyar zenetörténetéről \nElőadó: Windhager Ákos PhD\, összehasonlító irodalomtörténész  \n  \nA Klebelsberg Emlékház öt előadásból álló zenetörténeti sorozata a két világháború közötti évek magyar komolyzenéjének a történetét\, alakulását kívánja összefoglalni. A felkért előadó\, Windhager Ákos az első világháború kitörésétől a második világháború előestjéig mutatja be a tudatos emlékezetpolitika komolyzenei megnyilvánulásait. A sorozat főszereplői a korszak meghatározó zeneszerzői: Hubay Jenő\, Dohnányi Ernő\, Bartók Béla\, Kodály Zoltán\, Weiner Leó és Lajtha László\, akik mellett számos\, ma már nem ismert alkotó is feltűnik. A Ferenc Józsefet megjelenítő hadiportrétól a magyar kommün és a területelcsatolás traumáján át\, a főváros egyesítésének erősen kritikus ünneplésén túl\, a Szent István-emlékévig számos esetben nyilatkoztak meg a zene nagy- és kismesterei. A legtöbb alkotó nem kormányzati felkérésre írt zenei emlékműveket\, mi több\, sokszor vissza is utasították\, hogy konkrét politikai tartalmat jelenítsenek meg. Az öt előadás betekintést enged a kormányzatok és a zenei élet kapcsolatába\, a zeneszerzők közéleti tevékenységébe\, a zenevilág belső hatalmi játékaiba\, valamint abba\, hogy az egykori gazdag zenei emlékezetből ma miért nem ismerhetünk szinte semmit. \n  \n4. rész – „Mikoron Dávid…” \n1923 zenei öröksége  \n Ha túlzás is azt mondani\, hogy a főváros egyesítésének 50. évfordulója alkalmából rendezett hangverseny két remekművéből (Bartók Táncszvitjéből és Kodály Psalmus hungaricusából) született meg a későbbi magyar oratorikus és szimfonikus magyar műzene\, a két darab jelentősége vitathatatlan. Bartók Táncszvit-jének az elemzése megismertet a mű új technikáival\, közösségi utalásaival\, és szó kerül szerény fogadtatásáról is. Kodály magyar zsoltárát pedig a hatástörténetének a függvényében\, valamint azon viták kereszttüzében vizsgálja meg az előadó\, amelyek megkérdőjelezték a mű közösségi programját. A díszhangversenyt vezénylő Dohnányi Ernő jelentőségére pedig nagyszabású nyitánya világít rá. Az Ünnepi nyitány szimfonikus technikája a később kiírtott magyar zenekari nyelv egyik mérföldköve\, amely számos módon foglalja össze az addigi magyar zenekari irodalmat. \n  \n  \nAz előadóról \nWindhager Ákos PhD (1975)\, összehasonlító irodalomtörténész. Kutatási területei: a 19. és a 20. századi kulturális emlékezet; a szépirodalom\, a komolyzene és a tömegkultúra kölcsönhatásai; valamint a művészet közéleti olvasatai. Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet tudományos munkatársa\, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem óraadó oktatója és a Magyar Állami Operaház zenekari dramaturgja.  \n  \nEddig megjelent kötetei: \nVivente e moriente – 1956 emlékezete a komolyzenében (L’Harmattan Kiadó\,2016) \nMihalovich Ödön (BMC\, 2019) \n  \n  \n
URL:https://klebelsbergkastely.hu/esemeny/eloadasok-a-zenerol-ferenc-jozseftol-szent-istvanig-4-resz-mikoron-david/
END:VEVENT
END:VCALENDAR