„Bízom abban, hogy méltó helyre és méltó kezekbe kerülnek…”

A Klebelsberg Emlékház számára történő felajánlások között kiemelkedő jelentőségű a Deák család – Deákné Krascsenits Mária és férje, az azóta elhunyt Deák Imre – könyvadománya.

Részben, mert 2017 őszén a legelsők között voltak, akik úgy gondolták, hogy a családi ereklyéknek kiváló helye, mások épülését is elősegítő szerepe lehet a Klebelsberg könyvtárban, részben az adomány kimagasló szellemi és az anyagi értéke miatt. Az özvegyet kérdeztük a könyvek múltjáról.

„A könyvek a nagyapám, az erdélyi szász származású Polder M. (Móric) János hagyatékából valók. Ő a Magyar Nemzeti Banknak volt az egyik igazgatója, és nagyon gazdag könyvtárral rendelkezett. Nem véletlen, hogy a németül kiválóan beszélő nagyapám számos német nyelvű könyvet is birtokolt, közöttük néhány, szinte muzeális értékű darabot.

A Klebelsberg Emlékház könyvtára számára adományozott gót betűs könyvek egy része is ilyen. De nem is az esetleges anyagi jelentőségük, a tetszetős kialakításuk a lényeges, hanem az eszmei értékük, amit a nagyapámnak, és amit később a leszármazottjainak, nekünk, a családnak jelentettek.

A könyvek meghatározói voltak az életének; nem csak a hivatását érintő szakkönyveket forgatta, hanem széles műveltségű emberfőként a hazai és a világirodalom nagyszerű műveit is. Így az adományozott könyvek között találni Shakespeare-, Goethe- és Schiller sorozatokat (angol és német nyelven), de életrajzokat, művészetről szóló kiadványokat, regényeket, politikai elemzéseket is. Különlegességnek tekinthető az a vékony kis kiadvány, amely Mária Terézia családi leveleit tartalmazza.

A kastély névadójához, Klebelsberg Kunóhoz kapcsolódik egy másik kiadvány, amely Számolás és mérés a mindennapi életben címmel, a Magyar Népművelés Könyvei sorozatban jelent meg, 1927-ben, és amelynek az ajánlását maga az egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter írta. És van egy olyan könyv is, amely szó szerint, fizikailag is magán viseli a történelem lenyomatát: nagyapám Donát utcai háza előtt egy lőszeres autó robbant fel 1945 februárjában.

A könyv akkor sérült meg, és mindezidáig nagy becsben tartottuk. Ennyi személyes emléktől nem volt könnyű megválni, de abban a szilárd hitünkben és meggyőződésünkben tettük, hogy a Klebelsberg Emlékházban méltó helyre és méltó kezekbe kerülnek, hogy olyanok fogják forgatni, akik számára a történelem, a kultúra és a vallás meghatározó jelentőséggel bírnak.”

 

Lejegyezte: Rubóczki Erzsébet

Budapest, 2019. november 25.