Aba-Novák Vilmos

Savonarola, 1925

rézkarc, papír 49 x 43,5 cm,

Egy szép Aba-Novák rézkarccal ajándékozta meg a Klebelsberg Emlékházat dr. Berekné dr. Petri Ildikó, aki már az 1980-as években nagy tisztelője volt a művésznek. Abban az időben Aba-Novák ahogyan két világháború közötti Horthy-korszakban támogatott nemzeti-vallási érzületi, klasszikus hagyományokat követő Római Iskola más képviselői is agyonhallgatott művésznek számított. Dr. Petri Ildikó mesélt a metszetről, illetve életének egy fontos időszakáról, amikor ténylegesen közel került Aba-Novák művészetéhez: a szegedi Hősök kapuja boltíveit díszítő Aba-Novák freskók restaurálásában vállalt fontos szerepet.

1964-től 2006-ig Szegeden éltem, ahol az Orvostudományi Egyetemen immunológusként dolgoztam, és emellett, 1990-től 2002-ig, szegedi önkormányzati képviselő is voltam. Bár már korábban is szerettem és megragadott Aba-Novák művészete, de képviselőként szorosabb kapcsolatba is kerülhettem vele.

Nevezetesen 1991-ben, amikor Aba-Novák Vilmos lánya, Aba-Novák Judit felajánlotta Szeged város önkormányzatának budai villájuk értékét, ha a város restauráltatja a Hősök kapujának hosszabb ideje vakolattal elfedett Aba-Novák freskóit. Jómagam, mint önkormányzati képviselő, tíz éven át dolgoztam azért, hogy rendbe tegyük ezt a hatalmas freskóegyüttest.

Létrehoztuk az Aba-Novák Közalapítványt, melynek kuratóriumi elnöke voltam, ami egyébként jelenleg is működik és figyeli-felügyeli a szegedi Aba-Novák műveket. Tíz év alatt készült el a freskó teljes felújítása, és tekinthető meg napjainkban is, teljes pompájában.

De érdekes az Aba-Novák és Klebelsberg közötti közvetett kapcsolat is, és valójában ez a magyarázata az emlékházi adományomnak. Aba-Novák Klebelsberg kultuszminisztersége alatt, 1928-ban került ki ösztöndíjjal az egyébként szintén Klebelsberg elképzelése nyomán magalapított Római Magyar Akadémiára, ahol 15 hónapot tölthetett, és vált a Római Iskola néven ismert művészeti csoport legnagyobb hatású képviselőjévé. Klebelsberg ösztönzésére épült meg a szegedi Hősök kapuja együttes is 1936-ban, amelynek boltíveire kerültek az említett freskók.

A rézkarc 1925-bek Savonarola címmel szerepelt Aba-Novák munkái között, amit B. Supka Magdolna művészettörténész az Aba-Novákról szóló, 1966-ban kiadott könyvében publikált is. Részletesen tárgyalja ezt az emblematikus művet, és úgy véli, hogy az egyik szakállas alakban a művész önmagát örökítette meg. Bár Aba-Novákot ma elsősorban a festményeiről ismerik, de a grafikai munkássága is figyelemre méltó, első gyűjteményes kiállítását is a grafikáiból rendezték meg 1922-ben, az Ernst Múzeumban, és 1926-ban szintén grafikáival nyerte meg a Szinyei Merse Pál Társaság külföldi grafikai ösztöndíját.

A Savonarola erőteljes expresszív hatású mű, amely megragadta a kortársakat is. A helyszín feltehetően a firenzei erkölcsöket ostorozó dominikánus szerzetes temploma, a firenzei San Marco. Ennek szószékéről hangzanak el a városállam életét gyökeresen felforgató, a lakóinak életmódját ostorozó, heves szónoklatok.  A kép drámaiságát, a témaválasztáson túl, a rézkarc technikában eleve benne rejlő monokromitás, a szürkék és feketék uralma fokozza.

A rézkarcot a férjemtől kaptam az 1990-es években, egy árverésen vette, a Hatvany gyűjteményből, azóta volt velünk, majd a férjem halála után velem Szegeden, és 2006 óta Budapesten. Akkor döntöttem a kép felajánlásáról, amikor megtudtam, hogy a frissen elkészült Klebelsberg Emlékházba keresnek korban és szellemiségében Klebelsberghez köthető berendezési tárgyakat, könyveket és kiegészítőket. Azt gondolom, értő közegbe, a legmegfelelőbb helyre került, és bízom abban is, hogy sokak örömére.

 

Lejegyezte: Rubóczki Erzsébet

Pesthidegkút, 2019. április